Virág Barnabás felidézte: 2021 közepétől fél évszázada nem látott inflációs hullám söpört végig a világon, 2022-ben csaknem kilencven országban – köztük Magyarországon is – két számjegyű volt az infláció. A jegybanknak tehát nem lehetett más célja, mint a magas infláció megállítása és minél gyorsabb letörése.
Az adatokat ismertetve közölte: 2022 januárját 7,9 százalékos, a régiós átlag alatti inflációval indítottuk, innen a 2022-es évet 24,5 százalékos, a régiós átlag fölötti inflációval zártuk. Ezt követte 2023-ban egy gyors dezinfláció, a 2023 decemberi infláció visszatért a régió átlagára, 5,5 százalék volt.
Kitért arra: az MNB mindenkinél korábban azonosította a tartós infláció veszélyeit, 2021 elejétől folyamatosan beépült az elemzéseikbe, ugyanakkor a geopolitikai közeg kiszámíthatatlanságával nem lehetett számolni. 2022 szeptemberében az Északi Áramlat felrobbantása mindent megváltoztatott, a gázárak Európában ismét 200 euró fölé ugrottak, általános pénzpiaci hangulatromlás, tőkekivonás jellemezte az időszakot, ami a magyar forintpiacon az árfolyam gyors leértékelődését okozta.
Ebben az időszakban a hazai pénzpiac árfolyamválság közeli állapotba került, a gazdaságpolitika, azon belül a jegybank alapvető feladata a stabilitás minél gyorsabb helyreállítása volt. Az MNB 2022. október 14-én határozott, és az úgynevezett egynapos betéti kamat megemelésével, valamint azzal, hogy – a hazai gazdaságtörténetben egyedülálló módon – a Magyarország energiaszámláihoz szükséges devizát több mint öt hónapon keresztül biztosítva stabilizálta a magyar pénzpiacot.
A pénzügyi rendszer stabilitásáról szólva Virág Barnabás leszögezte: a rengeteg kihívással jellemezhető 2020-as évtizedben egy pillanatig nem volt kérdés a hazai pénzügyi rendszer stabilitása.
A kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról szólva kiemelte: a 2020–21-es évben, a koronavírus-járvány időszakában az MNB 11 ezer milliárd forintot juttatott különböző programokon keresztül a magyar gazdaságba, ezzel alapvetően meghatározva a helyreállási periódust a járvány után, amely mindössze hat negyedévig tartott.
A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése területén voltak kockázatos pillanatok – mondta, példaként említve 2022 március elején az orosz-ukrán háború kitörését követően a Sparbank ellehetetlenülését. A Sberbanknak ebben az időpontban 62 ezer hazai betétese volt, az ő megtakarításaikról kellett gyors, szakszerű és felelős döntéseket hozni. Tíz napon belül a betétesek százezer euróig visszakapták a megtakarításaikat, a 2022-es év végéig pedig lezárult a teljes, tehát ezen összeg feletti kártalanítás is.
Virág Barnabás az évtized és kifejezetten az elmúlt évek fontos fejleményének nevezte, hogy a versenyképesség szó és cél egyre aktívabban került be a hazai gazdaságpolitikai közbeszédbe.
Megemlítette a 2021 végén indított Zöld Otthon Programot, amelynek célja az az volt, hogy a magyar családok kedvezményes hiteleket kaphassanak energiahatékony lakások vásárlására, építésére. A programban 2022 májusáig 300 milliárd forint értékben 8600 háztartás vett fel hitelt, és jól mutatja sikeresség, hogy tízről ötven százalékra ugrott ebben az időszakban a korszerűnek minősített ingatlanfedezetek aránya.
Megemlítette a digitalizáció előretörését a fizetési rendszereken belül, jelezve a 2022–23-as év fejlesztéseinek eredménye a 2024-ben bevezetett qvikfizetés.
Az elmúlt időszakban az MNB a teljes működését fenntarthatóbb irányba mozdította el – tette hozzá Virág Barnabás.
A jegybank a 2022-es és 2023-as évben jelentős veszteség mellett működött, a 2022-es évben 402 milliárd, a 2023-as évben 1700 milliárd forint volt a vesztesége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jegybank speciális intézmény, eredménye nem a működését minősíti, hanem a gazdasági körülményeket tükrözi.
Kiemelte azt is: a jegybanknak eredménycélja nincs, és tekintve, hogy legfontosabb feladata az árstabilitás megőrzése, az „MNB vesztesége e tekintetben gyakorlatilag a teljes magyar gazdaság nyeresége”, hiszen ott van a cégeknél, a bankoknál, a lakossági szereplőknél, és ott volt a költségvetésnél, amely ebben az időszakban is stabilan alacsony finanszírozás mellett tudott forrásokhoz jutni.
Gazdasági bizottság: stabil a gazdaság, stabil a bankrendszer
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a határozati javasaltok előterjesztőjeként azt hangsúlyozta: a hazai gazdaság és a bankrendszer stabil alapokon áll, a válságálló pénzügyi stabilitást sikerült megvalósítani.
Matolcsy György MNB-elnök azon gondolatát idézve, hogy „térségünk jövője az, hogy az európai jövő térsége legyen”, azt emelte ki, a beszámolókkal érintett két esztendő jegybanki tevékenysége épen ezt a filozófiát támasztották alá.
Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormánnyal együttműködve, a gazdaság újraindítása és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében dolgozott, azt a célt szolgálva, hogy térségünk az európai gazdaságfejlesztés motorja legyen.
Felidézte: a 2022-és év elsősorban a koronavírus-járvány miatt indult inflációs nyomás és az orosz-ukrán háború miatti gazdasági hullámzás kezelésével telt. Közlése szerint ebben a helyzetben a hazai bankrendszer stabil maradt, mind likviditási helyzet, mind veszteségtűrő képesség terén kifejezetten jól vizsgázott.
A mögöttünk hagyott nehézségeket azért sikerült leküzdenünk, mert az ország gazdasága megfelelően stabil alapokat adott – jelentette ki Bánki Erik.
A 2010-es éveket a Trianon utáni kor legsikeresebb gazdaságfejlesztési időszakaként említette, mondván, akkor nemcsak stabillá és dinamikussá vált a hazai gazdaság, de megtörténtek minden idők a leggyorsabb és legeredményesebb válságkezelései is.
A bizottsági elnök kiemelte, a koronavírus-járvány után másfél év alatt állt vissza a GDP a korábbi szintre, míg 2008-at követően ehhez hat esztendőre volt szükség, majd megemlítette, egymillióval több ember dolgozik ma Magyarországon, mint 2010-ben, a világ hetedik legversenyképesebbje a hazai adórendszer.
Elértük mára azt, hogy aki szeretne dolgozni Magyarországon, az tud is munkát találni – mondta. A pénzromlásról szólva megjegyzete, a covidjárvány előtti négy évben átlagosan háromszázalékos volt az infláció, 2021-től a világ új helyzettel szembesült; a rekordmagasként tetőző és nagy kilengéseket mutató európai energiaárak megmutatták a kontinens kitettségét.
Arról beszélt, a helyzet különösen a háborúhoz közeli, illetve a tengerparttal, így LNG-terminállal nem rendelkező államok esetében volt súlyos.
Hangsúlyozta, 2023 az inflációs fordulat éve volt Magyarországon, ami lehetővé tette az év májusától a kamatcsökkentést. A jegybank, elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló eszközökkel támogatta a kormány a kormány gazdaság- és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – fogalmazott Bánki Erik, aki szerint az MNB helyesen és megfelelően kezelte a rendkívüli helyzetet.
A munkaalapú gazdaság működőképes, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank eredményeinek köszönhetően a válságok idején is sikerült megvédeni a 2010 óta elért eredményeket – fogalmazott, a sikerek között említve az alacsony munkanélküliség, már egy éve ismét emelkedő reálbéreket, akárcsak azt, hogy 1,2 százalékon, történelmi mélyponton van a tartozásaikat teljesíteni nem tudó családok aránya.
Hangsúlyozta: 2025-re az Európai Bizottság, az IMF, az OECD mellett a nagy hitelminősítők is a magyar gazdaság „kiemelkedő teljesítményére” számítanak, ami lehetővé teszi a visszatérést a covidjárvány előtti, magas növekedési pályára.
