MH/MTI
2024. december 18. szerda. 22:05
Az Európai Parlament plenáris ülésének szünetében Zsigmond Barna Pál magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a legfőbb téma Európában a háború és a béke kérdése, az orosz–ukrán háború árnyéka ugyanis minden kérdésre rávetül úgy Brüsszelben, mint egész Európában.
„Mi magyarok első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy békepártiak vagyunk, a békét szeretnénk” – fogalmazott.
Emlékeztetett: a magyar uniós elnökség elején a békepártiak sorába csak Magyarország és Vatikán tartozott. Akkor a béke szót az orosz-ukrán konfliktus esetében nem lehetett kiejteni. Ha valaki békéről beszélt, azonnal megbélyegezték. Azóta – mint kiemelte – elmozdulás történt, egyre többen ismerték fel azt, hogy valamit tenni kell, kellenek a kommunikációs csatornák, és közös érdek, hogy béke legyen a szomszédságban.
Zsigmond Barna Pál reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban tűzszünet következik, amelyet béke követhet. Véleménye szerint ezt segítheti az, hogy Amerika következő elnöke, Donald Trump is a béketáborba tartozik.
Elmondta, a december végén záródó magyar uniós elnökség kiemelt prioritása volt az európai versenyképesség javítása, mivel – mint kiemelte – az elmúlt időszakban Európa lemaradt a gazdasági versenyben. A magyar tanácsi elnökség legfőbb vonatkozó eredménye az a Budapesti Nyilatkozat, amely konkrét lépéseket határoz meg az Európai Bizottság számára határidőkkel, feladatokkal – emelte ki.
„Reményeink szerint ha a nyilatkozatban foglaltak megvalósulnak, Európa ismét a jó irányba indulhat, különösen akkor, ha a háború véget ér” – fogalmazott.
A versenyképesség összefüggésében az európai zöld megállapodással kapcsolatban a politikus azt mondta: nem fordulhat elő az, hogy a zöld átmenetet az európai emberek fizessék meg. Értelmes kompromisszumra van szükség a környezetvédelmi szempontok és a versenyképesség között. Nem történhet meg, hogy Európa gazdasága ideológiai fogságba kerüljön a zöld megállapodás miatt – jelentette ki.
A politikus magyar uniós elnökségi prioritásokat sorolva hangsúlyozta: Európát bővíteni kell a Nyugat-Balkán irányába. A magyar kormány az érdemalapú és következetes bővítési politikát támogatja, és mind a hat nyugat-balkáni ország esetében konkrét európai jövőkép felvázolását sürgeti – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint áttörés történt a magyar elnökség alatt a migráció kérdésében is, ugyanis – mint mondta – „végre ki lehet mondani szabadon azt, amit mi magyarok első pillanattól kezdve mondunk: védeni kell a külső határokat, és csak azokat szabad beengedni az unió területére, akik ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra”. Hatékony kiutasítási politikára van szükség és a segítséget oda kell vinni, ahol a baj, a migráció kibocsátó országaiba – mondta.
A fideszes politikus nagy eredménynek nevezte Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, amely – mint kiemelte – nemcsak a román–magyar, vagy a magyar–bolgár viszonylatban jelentős, hanem nemzetstratégiai jelentősége is van, hiszen az erdélyi magyarok ezután papírok nélkül tudnak jönni Magyarországra.
„Eltűnt végre a határ Románia és Magyarország között” – tette hozzá nyilatkozatában az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.
