Az Európai Parlament plenáris ülésén, a tagországi vezetőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki ülésének témáit áttekintő vitában Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta: az uniós bővítés geopolitikai szükségszerűség. A bővítésnek továbbra is érdemeken alapuló folyamatnak kell maradnia – hangoztatta.
Emlékeztetett: a magyar elnökség vezetésével hétfőn a Montenegróval tartott kormányközi konferencián három csatlakozási fejezetet sikerült lezárni, míg kedden Albániával nyitották meg a második klasztert. Az elnökség jelentős előrelépést tett a bővítés érdekében azzal is, hogy a tagországok európai ügyekért felelős miniszterei jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások harmadik fejezetcsoportjának megnyitásához szükséges, Szerbiának címzett levelüket– emelte ki.
Zsigmond Barna Pál elmondta, hogy a migráció továbbra is az egyik fő aggodalma az európai állampolgároknak. A migráció kérdésében gyors előre haladásra van szükség, különösen az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldési arányának növelése terén – mondta.
Tájékoztatása szerint az Európai Tanács meg fogja erősíteni az EU folytatódó támogatását Ukrajna számára, valamint át fogja tekinteni, miként lehet további válaszokat adni az ukrán igényekre. Ez – mint kiemelte – magában foglalja azt, hogy támogatni szükséges Ukrajnát egy átfogó, igazságos béke elérése érdekében az ENSZ Alapokmánya, illetve a nemzetközi jog alapján, megfelelve az ukrán béketervnek is.
Az Európai Tanács foglalkozni fog a közel-keleti helyzettel, figyelemmel a gázai eseményekre, amelyek – mint kiemelte – humanitárius katasztrófához vezettek. Az Európai Tanács azonnali tűzszünetre, valamint a túszok azonnali szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtás biztosítására szólít majd fel – közölte.
Szíria esetében a prioritás a békés átmenet biztosítása és az, hogy minden kisebbség megfelelő védelemben részesüljön – tette hozzá az államtitkár.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kijelentette: Bassár el-Aszad elnök bukása felszabadulást jelent Szíria népe számára. Évtizedek után visszatért a remény Szíriában – hangoztatta.
Az új vezetés által megtett első lépések egy része biztató, de – mint kiemelte – sok kérdés még nyitott. Ezek között az uniós bizottsági elnök a politikai átmenet és a nemzeti egység tiszteletben tartását, a kisebbségek biztonságának szavatolását, valamint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc folytatást sorolta. Szíria jövője tele van ígéretekkel, de tele van kockázatokkal is – hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háborúra térve Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy Oroszországnak közel három év alatt nem sikerült megtörnie Ukrajna ellenállását. Ukrajna megerősítése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem stratégiai kényszer is – jelentette ki. Az EU támogatásának sziklaszilárdnak kell lennie – húzta alá.
Kijelentette: az uniós szankciók megviselik az orosz gazdaságot. A rubel árfolyama a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, az orosz gazdaság egyes szektoraiban az infláció elérte a hetven százalékot – mondta.
„Világos üzenetet küldünk a Kremlnek: minél tovább tart a háború, annál magasabb árat fizet ezért az orosz gazdaság” – fogalmazott.
Az ukránok az uniós jövőjükért küzdenek. Tudniuk kell, hogy erőfeszítéseik kifizetődnek. Ukrajna zászlaja lobogni fog az Európai Unió szívében. Igazságos és tartós békére van szükségünk Ukrajna és egész Európa számára – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában kiemelte: a magyar uniós elnökség komoly sikere őszinte szembenézés az EU súlyos válságtüneteivel, mint a migrációs válság, a fokozódó adósságválság, a gazdasági versenyképesség hanyatlása, az elhibázott szankciós politika miatti háborús infláció. A magyar uniós elnökség tető alá hozta az uniós versenyképességről szóló Budapesti Nyilatkozatot, amely programot rögzít a gazdasági válságból való kilábalásra. Az elnökség „történelmi eredménye” Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, amely – mint kiemelte – nagy lépést jelent az unió egységének megerősítése felé. A magyar elnökségnek sikerült a nyugat-balkáni bővítési folyamatot kimozdítania a holtpontról, amely – szavai szerint – komoly lépés az erős Európa felé. A magyar miniszterelnök továbbá érdemi diplomáciai erőfeszítéseket tett az ukrajnai fegyverszünet érdekében – emelte ki. Az Európai Parlament baloldali többségének folyamatos áskálódása ellenére az ambiciózus magyar uniós elnökség biztató európai sikereket ért el – tette hozzá felszólalásában Deutsch Tamás.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: a magyar elnökség „soha nem látott kudarc”, az unió történetének legrosszabb teljesítménye. Véleménye szerint „Orbán Viktor soros uniós elnökségének” nincsenek eredményei, elárulta az európaiakat, és elárulta a magyarokat.
„Ami jó dolog történt ebben a fél év során az unióban, az nem Orbán miatt, hanem éppen az ő ellenére sikerült” – fogalmazott Molnár Csaba, majd hozzátette: ebben a soros elnökségben az a legjobb, hogy mindjárt vége van.
„Reméljük, az elnökséget januártól átvevő lengyel barátaink gyorsan eltakarítják majd a romokat” – tette hozzá beszédében a DK politikusa.
