Lena Bakovic dietetikus szerint, amikor az ebéd időzítéséről van szó, akkor a legfontosabb szempont a saját személyes időbeosztásunk figyelembevétele. Mint mondja, az ideális időpont az egyéni szükségletek, valamint az alvás-ébrenléti ciklus függvénye. Szóval, ha mondjuk reggel 7 órakor kelünk, 8 órakor reggelizünk, akkor nagyjából 4-5 órával később jön el az ebéd ideális időpontja, ami valahol 12 és 13 óra közé tehető.
Az ebéd összetétele kapcsán a dietetikus azt mondja, okos megoldás lehet minimum a tányér felét zöldségekkel megtölteni, negyedét pedig sovány fehérjékkel, úgy mint halak, baromfi vagy hüvelyesek. A maradék negyed pedig állhat összetett szénhidrátforrásokból, mint például quiona, barna rizs vagy édesburgonya. Az említett élelmiszerek nagyon egészségesek, számtalan módon variálhatók, és tápanyagban gazdagok, ami biztosítja a stabil, egyenletes energiaszintet és a mentális tisztaságot.
Lényeges megemlíteni, hogy ha túl későn vagy túl korán ebédelünk, akkor megborulhat a napi ritmusunk, ráadásul nem fogjuk tudni kihasználni a napi étkezések lehetséges egészségügyi előnyeit. Ha túl korán vágyunk az ebédre, akkor érdemes lehet megnézni, mit reggeliztünk, mert lehet, hogy túl tápanyagszegény fogást választottunk, ami értelemszerűen hatással lehet az éhségre is. A túl késői ebéd pedig azért lehet rossz, mert ilyenkor sokan hajlamosak kihagyni a vacsorát, azonban ez a legtöbbször lefekvés előtti éhséghez vezet, aminek a következménye lehet az éjjeli nassolás.
A szakértő azt is elmondta, hogy alapvetően célszerű lehet mindennap ugyanarra az időpontra tenni az ebéd idejét. Persze, ha valamilyen oknál fogva ez késik 10-15 percet vagy éppen valamiért előbb kell megenni az ebéded, az még nem a világ vége. Hosszú távon azonban a szervezetünk hálás lesz a rendszerességért.
