A jelenről beszélve hangsúlyozta, hogy a növekedés ősszel elmaradt a korábbi várakozásoktól, de a jövő év közepétől már egyértelmű gyorsulás várható a magyar gazdaságban.
– Most a fogyasztás az, ami fölfelé húzza a gazdaságot – a külső konjunktúra javulása 2025 közepétől várható, emellett pedig nagyon fontos, hogy az új kapacitások, amiket az elmúlt időszakban kiépítettek a vállalatok, azok is termőre fordulnak – mutatott rá, hozzátéve: ez is hozzájárul majd a gazdasági növekedésnek a gyorsulásához, csakúgy, mint a kormányzati programoknak a kedvező makrogazdasági hatása.
A folyó fizetési mérleg az elmúlt időszak többletet mutatott, és az MNB szerint ez nemcsak fennmarad, hanem még emelkedhet is a következő években.
Ami az inflációt illeti, a legfrissebb adat 3,7 százalékos volt, és az egyetlen hónap, amikor kilógott a 3 százalék plusz/mínusz egy 1 százalékos toleranciasávból, az a július volt. Összességében tehát nagyon markáns dezinfláció ment végre Magyarországon 2023 elejétől. Minden körülményt figyelembevéve az árstabilitást 2026-ban fogjuk elérni, talán már az év elején 2026 elején.
Az MNB rövidtávú inflációs prognózisa szerint a következő hónapban 4,3 – 4,6 százalékra lehet számítani, de a jövő év első negyedévében trendszerűvé válhat a dezinfláció. Februártól 4,2, és márciustól pedig várhatóan már az inflációs toleranciasávban lesz a fogyasztói árindex, és a jövő év döntő részében az inflációs toleranciasávban lesz az infláció.
A magyar adatok egyébként a jegybank elemzési igazgatója szerint összességében összhangban vannak a régiós mintázattal: valahol a román és a lengyel adat között van a magyar fogyasztásnak a dinamikája. – Összességében mi azt látjuk, hogy a fogyasztás a kedvező munkaerőpiaci helyzettel, az emelkedő reálbérrel összhangban azért bővülő pályán van továbbra is, és ez egy nagyon fontos támasza a magyar gazdasági növekedésnek az idei évben és az egész előrejelzési horizonton – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy a bruttó átlagkereset emelkedése miatt várhatóan dinamizálódni fog a magyar gazdaság növekedése 2025 közepétől, illetve a minimálbér emelésnek is mérhető hatása.
Egy másik nagyon fontos növekedési tényező a hitelezés, és e tekintetben az látható, hogy az új hitelkihelyezés a háztartások irányába nagyon markáns növekedési pályára állt az utóbbi időben. A jövő évi prognózis összeállításakor már figyelembe vették a jegybanknál a munkáshitel bevezetését, ami összességében 3,7 százalékponttal fogja gyorsítani a háztartások irányába történő hitelkihelyezés. És ez így együtt egy nagyon fontos növekedési impulzus.
– Mivel nő a rendelkezésre álló jövedelem, nő a hitelezés a háztartások felé, ez alapvetően egy élénkülő háztartási fogyasztási pályát vetít előre, tehát középtávon ez támogatni fogja a magyar gazdaság növekedését – vont mérleget Balatoni András.
A beruházásokról szólva már kevesebb jó híre volt. A bejövő adatok érdemben elmaradtak a korábbi várakozásoktól, és a szerkezetét tekintve a legnagyobb visszaesés a legnagyobb súlyú feldolgozóipari tevékenység esetében volt. A csökkenés okairól szólva azt mondta, az egyik nagyon fontos tényező az, hogy ciklikusan gyenge a kereslet, a vállalatoknak a kapacitáskihasználtsága visszafogott. Viszont minden egyes előrejelzés azt mutatja, hogy 2025 második felétől már élénkülhetnek a külpiacaink. Ez azt jelenti, hogy az eurózóna GDP-je, a beruházások, a német ipari termelés is javulhat a jövő év második felétől.
Szintén egy nagyon fontos növekedési tényező, hogy a BMW, a BYD és a CATL új gyárai 2025-ben termelésbe állnak. Ezek 2025/26-ban 0,6 és 0,8 százalékponttal tudják gyorsítani a gazdasági növekedést. 2027-re ez a 0,8 százalékpont megfeleződik, de összességében a tovagyűrűző hatásokkal együtt 2028-29-re a teljes magyar GDP-nek a 2 százalékát adja ez a három gyár az MNB becslése szerint.
Balatoni András az összegzésében rámutatott: a mostani, stagnálás közeli állapot után nagyon enyhe növekedés várható, és 2025 első felében inkább a fogyasztás lesz az, ami támogatja majd a növekedést, az év második felében aztán amikor belépnek a fent említett nagyvállalatok a termelésbe, akkor egy sokkal élénkebb gazdasági növekedés várható.
A nettó export jövőre még inkább éves átlagban negatívan járul majd hozzá a gazdasági növekedéshez, és 2026-tól lesz egy pozitív hozzájárulása, és attól kezdve egy nagyon széles bázisú gazdasági növekedés lesz éves átlagban is.
– Ha a 2024-es és a 2025-ös gazdasági teljesítményünket felaggregáljuk, akkor az látható, hogy a két év átlagában, a két év összegében 3,6 százalékkal bővülhet a GDP. Ez nagyjából különben az Európai Uniónak a középmezőnye. De az EU-s átlagánál és az eurózóna átlagánál jelentősen magasabb – jelentette ki.
