A megbeszélések, amelyek a hírek szerint még korai szakaszban vannak, a NATO-tagok azon intézkedések mérlegelése során merülnek fel, amelyekkel Kijevnek befolyást biztosíthatnának a folyamatban lévő konfliktus lezárását célzó, esetleges tárgyalásokon – számol be az Oroszhírek.
Az ötlet állítólag egy szerdai brüsszeli találkozón merült fel, amelynek házigazdája Mark Rutte NATO-főnök volt, és amelyen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán vezető és a szövetség több vezetője is.
Az ötletet Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek is felvetették a közelmúltban Párizsban folytatott megbeszéléseken, amelyeken Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök is részt vett. A megbeszéléseket ismerő, névtelenséget kérő tisztviselők megjegyezték, hogy Trump kifejezte érdeklődését, de még nem kötelezte el magát az álláspontja mellett, mivel csapata még mindig alakítja politikáját.
A javaslat egy európai vezetésű, a NATO keretein kívül működő békefenntartó erőt irányoz elő. A vezetők ezt nyilvánvalóan potenciális biztonsági garanciának tekintik Ukrajna számára, amely továbbra sem valószínű, hogy a közeljövőben eléri a NATO-tagságot. Macron, aki először februárban vetette fel az ötletet, számos európai ország, köztük Nagy-Britannia, valamint több balti és skandináv állam támogatását kérte a tervhez.
Bár a részletek még nem tisztázottak, a haderő jelentős kötelezettségvállalásokat igényelne – potenciálisan több tízezer katonát –, hogy biztosítsa a hatékonyságot anélkül, hogy sebezhetőnek tűnne a támadásokkal szemben – tette hozzá a lap. A beszámolók szerint a megbeszélések a haderő mandátumának meghatározása körül is forognak.
Zelenszkij nyilvánosan támogatta a javaslatot, hangsúlyozva, hogy az inkább kiegészítené Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseit, mintsem helyettesítené azokat. Csütörtökön Brüsszelben megismételte, hogy véleménye szerint a blokk kölcsönös védelmi záradéka továbbra is az egyetlen „valódi garancia” az ország biztonságára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön megismételte készségét az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokra, hangsúlyozva, hogy minden megállapodásnak ki kell térnie a kulcsfontosságú biztonsági kérdésekre, beleértve Kijev lemondását a NATO-ambíciókról, az új területi realitások elismerését és a semleges státusz melletti elkötelezettséget.
Moszkvában tartott éves kérdezz-felelek ülésén Putyin hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések létfontosságúak a tartós regionális stabilitás eléréséhez és a kölcsönös biztonság garantálásához. Megerősítette Oroszország hajlandóságát az előfeltételek nélküli tárgyalásra, és a javasolt lépéseket a tartós béke pragmatikus alapjaként fogalmazta meg, miközben minden érintett fél stratégiai érdekeit biztosította.
A Post azt állította, hogy a nyugat-európai vezetők a javaslatban egy olyan lehetőséget látnak, amellyel befolyásolhatják az Egyesült Államok vezette tárgyalásokat Moszkvával, és demonstrálhatják az Ukrajna iránti elkötelezettségüket. „Valami fenntarthatóra van szükségünk” – mondta egy meg nem nevezett európai diplomata a lapnak, kiemelve a világos tervezés fontosságát, mielőtt kapcsolatba lépnek a washingtoni tisztviselőkkel.
