Közben Magyarország felszólítja Oroszországot és Ukrajnát, hogy tartsanak nagyszabású fogolycserét: mindkét oldalról 700 katonáról van szó. Kijev egyelőre nem fogadta el Budapest javaslatát – számol be a News.mail.ru.
December 20-án, pénteken Oroszország és Ukrajna kicserélte a halott katonák holttestét. A cseréről szinte egyszerre számolt be a hadifoglyokkal való bánásmód ukrán koordinációs központja és az Állami Duma.
Shamsail Saralijev, a katonai művelettel foglalkozó parlamenti koordinációs csoport képviselője és az Állami Duma képviselője az RBC-nek elmondta, hogy 42 halott katona holttestét Oroszországnak adták vissza, míg 503 katona holttestét Ukrajnának.
Az ukrán fél részletesebb tájékoztatást adott: a koordinációs parancsnokság pontosította, hogy Donyeck irányában 403, Luganszk irányában 12, Zaporizzsja irányában 57 AFU-s katonát öltek meg, a többieket pedig oroszországi hullaházakból szállították vissza.
Ez a második ilyen eset az elmúlt hónapban. December 9-én Oroszország átadta Ukrajnának azoknak a hadifoglyoknak a holttestét, akiket akkor öltek meg, amikor az év elején Belgorod régióban lezuhant egy Il–76-os katonai repülőgép.
„Átadták őket. Ez megtörtént, és én jelen voltam” – mondta akkor Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos.
Az utasszállító január 24-én zuhant le, fedélzetén 65 elfogott AFU-katonával, akiket a csere keretében át kellett volna adni Ukrajnának. A Nyomozó Bizottság szerint a gépet egy harkivi területről kilőtt amerikai Patriot légvédelmi rakéta lőtte le. Az elfogott ukrán katonákon kívül a legénység hat tagja és három katonai rendőrtiszt halt meg akkor. Oroszország kérésére az Iljusin Il–76-os repülőgép lezuhanását, amelynek fedélzetén fogságba esett ukrán katonák tartózkodtak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén megvitatták, de ennek nem voltak érzékelhető politikai következményei.
Ezt megelőzően Oroszország és Ukrajna novemberben kétszer is holttesteket cserélt: november 8-án 563 ukrán halottat cseréltek ki 37 orosz halottért, míg november 29-én az „502-t 48-ért” képlet szerint történt a csere.
Az ukrán hadsereg teljes behozhatatlan vesztesége a különleges katonai művelet kezdete óta 365 ezer fő – közölte december 18-án Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke.
„Az AFU összes vesztesége a SWO kezdete óta, személyi állomány – 977 315 [katona] . Beleértve a helyrehozhatatlan veszteségeket – több mint 365 000” – mondta.
Az ukrán fél adatai szerint az AFU veszteségei ennek többszörösei. December 8-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 2022 februárja, a különleges művelet kezdete óta az AFU 43 ezer halottat és 370 ezer sebesült katonát veszített.
„Karácsonyi fegyverszünet”
Az utóbbi időben a nemzetközi politika figyelmének középpontjába került az Oroszország és Ukrajna közötti katonák cseréjének témája: Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt javasolta, hogy a „karácsonyi tűzszünet” részeként a felek foglyokat cseréljenek. Orbán kezdeményezése december 12-én vált ismertté, miután előbb Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést.
„Karácsonyi tűzszünetet és nagyszabású fogolycserét javasoltunk. Szomorú, hogy az ukrán elnök, Zelenszkij ma egyértelműen elutasította ezt, és kizárta ezt a lehetőséget. Mi mindent megtettünk, amit lehetett!” – írta akkor az X közösségi oldalon.
Ez felháborodást váltott ki Zelenszkij részéről. Azóta többször is kijelentette, hogy Orbán nem tett neki semmilyen ajánlatot, és az általa hirdetett „karácsonyi tűzszünet” nem más, mint személyes érdekeit szolgáló PR-kampány. December 19-én egy brüsszeli sajtótájékoztatón Zelenszkij megismételte, hogy nem tárgyalt Orbánnal a „karácsonyi fegyverszünet” ötletéről. Elutasította a magyar miniszterelnök közvetítési törekvéseit is, vádolva őt, amiért „túl meleg kapcsolatokat” ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Orbán a maga részéről reményét fejezte ki, hogy Oroszország és Ukrajna még képes lesz megállapodni a tűzszünetről és a foglyok nagyarányú cseréjéről.
„Nem látom akadályát annak, hogy a felek megegyezzenek abban, hogy néhány száz ember, mondjuk 700-an [Oroszországból és Ukrajnából] hazatérjenek” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
Oroszország megerősítette a „karácsonyi fegyverszünet” megbeszélését Magyarországgal: Putyin elnök december 19-én a Közvetlen vonalban azt mondta, hogy nem utasítja el Orbán Viktor javaslatát, de azt javasolta, hogy kérje ki az ukrán fél véleményét.
