Lantos Csaba hozzátette, hogy korábban 2030-ra vártak 6000 megawattnyi összes napenergia-kapacitást az országban.
A miniszter közölte, Magyarország először 2022-ben tudta napenergia-kapacitását éves szinten egy gigawatt feletti mértékben növelni. Ezt a múlt évben több mint 1600 megawattos újabb történelmi rekorddal sikerült felülmúlni. Kiemelte, hogy idén november végéig 1400 megawattnyi naperőművi teljesítmény épült ki, ezzel a harmadik egymást követő évben haladja meg az ország az éves egy gigawattos növekedési szintet.
Lantos Csaba kijelentette, „nemzetközi léptékben is az élmezőnybe tartoznak az eredményeink”. Ugyanis az elmúlt években mindössze húsz-harminc ország produkált egy gigawatt feletti éves bővülést a világon.
Az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a harmadik legnagyobb arányban az időjárásfüggő megújuló kapacitás 2019-ről 2023-ra. A napelemes rendszerek itthoni aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb volt tavaly. „Ezzel nemcsak önellátási képességeinket, energiaszuverenitásunkat erősítjük, hanem sokat lépünk előre a klímavállalások teljesítésében is” – mondta a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy mi ennek a haszna a háztartások számára Lantos Csaba elmondta, a legutóbbi népszámlálás adatai alapján a 2010 óta épült, legalább száz négyzetméteres lakóingatlanok negyedén van napelem. „A magyar családok tehát világosan látják a hasznokat, hajlandóak erőfeszítéseket tenni saját energiatermelésük érdekében. Értik és a gyakorlatba ültetik azt a gondolatot, amely szerint a legjobb az önállóan megtermelt és lehetőség szerint helyben fel is használt elektromos áram” – fejtette ki a miniszter.
Az energiaárakról Lantos Csaba elmondta, az elmúlt két év egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy a háborús energiaválságra reagálva sikerült megőrizni a rezsicsökkentést, és mérsékelni az ország energiafüggőségét. A magyar családok Európa legalacsonyabb áram- és gázárait fizetik mindmáig – fűzte hozzá a tárcavezető.
Kiemelte, hogy a rezsicsökkentést minden külső és belső támadás dacára 2025-ben is fenntartják.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy idén sem lesz gond, a gáztárolók töltöttségi szintje megfelelő, akkor sem kell ellátási nehézségekkel számolni a télen, ha az új évben a várakozásoknak megfelelően tényleg leáll az ukrajnai gáztranzit.
Arra a felvetésre, hogy 2030 fontos év lehet, hiszen a magyar állam komoly klímacélú vállalásokat tett, a miniszter elmondta, már most több mint ötödével múlják felül az összes napelemes teljesítményben korábban 2030-ra kitűzött célszámot. Ezért megemelték a várakozást a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 12 000 megawattra.
Rámutatott, az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve pedig vállalták, hogy azt 1990-hez képest negyven százalékkal csökkentik. Tavaly a hazai kibocsátás 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így összességében már 43 százalékos csökkenésnél tartanak. Ezért az idei felülvizsgálat eredményeként arra vállalkoztak, hogy a bázisévhez mérten megfelezik a kibocsátást a következő évtized kezdetére.
Azt mondta, az áramigények emelkedése arra is utal, hogy helyreáll a gazdasági növekedés, többet termelnek a gyárak. Jelezte ugyanakkor, hogy áramtermelő alaperőművek nélkül megfizethető, versenyképes energiaköltségekkel nem tud működni egy ország, ezért kezdeményezték a paksi blokkok üzemidő-hosszabbításait, és ezért épül Paks 2.
Hozzátette, hogy nagy kapacitású gázerőművekkel is számolnak, amelyek 2028-ra készülhetnek el: ezek egyike a mátrai erőmű visontai telephelyén, a másik pedig az egykori tiszaújvárosi hőerőmű területén épülhet fel.
Az akkumulátorkapacitások bővítéséről pedig megjegyezte, a családoknak a Napenergia Plusz Programmal segítenek, amelyben napelem és energiatároló egyidejű beszerzéséhez kínáltak támogatást. Júliusig mintegy 32 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be, nyáron meg is emelték a keretösszeget 105,8 milliárd forintra. A 4,1 millió forintos átlagos támogatási igényt figyelembe véve ebből több mint 25 ezer fejlesztésre futhatja.
Ezen a területen az ipari méretű kapacitásbővítések adják a másik irányt. Két programban csaknem százmilliárd forinttal ösztönzik az ipari energiatárolók telepítését.
