Sajtótájékoztatója elején Orbán Viktor megemlékezett a németországi terrortámadásról, amelyet tragikusnak, ugyanakkor szinte már-már „menetrendszerűnek” nevezett. Mint mondta, ezt nem lehet elválasztani attól, ahogy Nyugat-Európa átalakult, vagyis a tömeges bevándorlástól. A tanulság pedig az, hogy meg kell védeni Magyarországot az efféle átalakulástól.
A soros elnökség nehéz volt, de sikeres, amelyet még a magyar kormány ellenfelei is elismertek, jelentette ki Ursula von der Leyen minapi gratulációjára utalva. Beszélt arról is, hogy elnökségi keretben a háborúval nem tudott foglalkozni az EU-n belüli véleménykülönbségek miatt. Ezért a békemissziót kifejezetten magyar kezdeményezésként indította el.
Kiemelte Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, amely régi adósság volt, és a magyar elnökségnek sikerült ezt keresztülvinnie. Ezzel „ellégiesedtek” a határok Románia és Magyarország között. Ez többek között azt jelenti, hogy csaknem a duplájára nőtt az átlépési lehetőség a két ország között, amely a határrégió gazdaságélénkítése szempontjából is fontos.
Kitért az unió versenyképességére, amely a Draghi-jelentés szerint is rohamosan csökken. Ebből le kellett vonni a következtetéseket, így születetett a budapesti versenyképességi paktum. Orbán Viktor emlékeztetett: korábban ilyen nem született.
További eredmény, hogy sikerült közös álláspontot kialakítani az európai agrárium jövőjéről.
Ha Donald Trump hivatalba lép, és csak a felét megvalósítja annak, amit beharangozott – folytatta – annak komoly hatása lesz a világra. Majd jelezte: Európának rá kell jönnie arra, hogy új realitás jön. Teljesen más lesz a Nyugat hozzáállása a migrációhoz, a hagyományos értékekhez, a háborúhoz és a gazdasághoz is.
– Át fogunk térni a háborús korszakokról a béke korszakára – jelentette ki.
A háború kapcsán közölte: ma körülbelül nyolcvanezer ukrán menekült van Magyarországon, és a kormány mindennel segített, de nem szállított fegyvert, nem támogatta a háborút, és ezen nem is fog változtatni.
Szerinte hamarosan béke lehet, és nagyon fontosnak tartja, hogy a szankciókat minél szélesebb körben vissza kell vonni.
Jelezte ugyanakkor, hogy az európai parlamenti többség koalícióra lépett, és ellen próbál állni a változásnak, többek között azt akarja, hogy Magyarország is öt éven át fizessen Ukrajna támogatására akkora összeget, amely félhavi nyugdíjnak megfelelő költséget jelentene minden állampolgárnak.
A kilátásokról szólva azt mondta, a kormány úgy érzi, új gazdaságpolitika kell. Erről konzultálni akartak a nemzettel, hogy az emberek elfogadhassák vagy elutasíthassák a változást.
– Egymillió 252 ezer ember vett részt a konzultáción, ez azt mutatja, hogy a magyar közéletben van szufla – mondta Orbán Viktor.
A kormány új intézkedései közül kiemelte a lakbér- és a lakhatás költségeinek támogatását, a kisvállalkozások tőketámogatását és a „munkás fiatalok” számára biztosított támogatást.
A következő év fontos fejleménye, hogy nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át. Ilyen a BMW-gyár, hozta fel példaként.
Mint mondta, van egy nagy vita, hogy az ipar tekintetében merre érdemes fordítani az országok kormányrúdját. A magyar kormány az elektromobilitás mellett tette le a voksot. A stratégiai irányon nem változtat, hogy éppen kevesebb elektromos autót vagy akkumulátort vesznek a világban – mutatott rá.
– Idén tíz százalékkal nőtt a reálbér. Az elmúlt harminc évben talán két olyan év volt, amikor ez megtörtént – hívta fel a figyelmet a kormányfő, és kiemelte azt is, hogy az év utolsó hónapjaiban nőtt a fogyasztás, a hitelezések száma, és ez megalapozza a kormány optimizmusát, így biztos benne, hogy 2025 a magyar gazdaság nagyszerű éve lesz.
– Akik még mindig a háborús korszakkal foglalkoznak, le fognak maradni – tette hozzá.
