Ezt a politikus Lengyelország Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) iránti elkötelezettségével indokolta.
Auschwitz felszabadításának 2025. január 27-én lesz a 80. évfordulója, ezen azonban csak Joáv Kisch oktatási miniszter lesz ott izraeli részről.
Az ukrajnai háború miatt nem lesznek jelen a megemlékezésen a tábort 1945-ben felszabadító oroszok sem.
Netanjahut novemberben Joáv Gallant volt védelmi miniszterrel együtt egy sor bűncselekménnyel vádolta meg az ICC.
A Római Statútumot aláíró államoknak jogilag kötelező eleget tenniük az ICC elfogatóparancsainak.
Az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja a Római Statútumnak, és jogilag kötelesek eleget tenni az elfogatóparancsoknak. A Jerusalem Post megjegyzi, hogy eddig csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta azt, hogy Netanjahut nem tartóztatnák le, ha látogatóba jönne, és odáig ment, hogy meghívta Netanjahut az országába. Magyarország ugyan aláírója a statútumnak, de az soha nem került kihirdetésre.
Több uniós állam kezdetben közölte, hogy letartóztatná Netanjahut, ha belépne a területükre. Ezt azonban mostanra többen részben vagy teljesen visszavonták.
Franciaország kezdetben azt mondta, hogy teljes mértékben eleget tesz a letartóztatási parancsoknak, de a libanoni tűzszünetről szóló tárgyalások után Franciaország aztán azt mondta, hogy Netanjahut diplomáciai mentesség védi.
Más uniós országok – köztük Spanyolország, Hollandia, Belgium, Írország, Litvánia és Szlovénia – megerősítették, hogy a diplomáciai mentességtől függetlenül letartóztatnák Netanjahut.
