„A Nyugat mindig is nyomást gyakorolt Szerbiára, azt kérik tőlünk, hogy alkalmazzunk szankciókat Oroszországgal szemben, állítsuk le a kínai befektetéseket, és osztozzunk mindabban, amit az Európai Unió és az Egyesült Államok tesz. Mi azonban független állam vagyunk. Soha nem fogunk szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben – mondta a kínai CGTN televíziós csatornának adott interjúban – számol be az Oroszhírek.
Megjegyezte, hogy „nem optimista a kilátásokat illetően, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja Szerbiával szembeni politikáját” Donald Trump megválasztott elnök beiktatása után.
Emlékeztetett a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázására is, és elítélte az országa elleni akkori nyugati agressziót.
Aleksandar Vučić szerb elnök korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése, miszerint 2025. január 1-jétől szankciókat vezet be a szerbiai NIS olajipari nagyvállalat ellen, nem fogja Belgrádot arra késztetni, hogy meggondolja magát és csatlakozzon az oroszellenes megszorításokhoz. Megígérte, hogy intézkedéseket tesz a probléma megoldására, és megpróbálja „megőrizni a baráti kapcsolatokat az oroszokkal, és nem rontani a kapcsolatokat azokkal, akik ezeket a szankciókat bevezetik”. A NIS később a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a szokásos módon folytatja működését, de elemzi az összes lehetséges forgatókönyvet és az amerikai szankciók lehetséges következményeit.
A szerb államfő egyúttal felkérte a kormányt, hogy hozzon létre egy munkacsoportot az Oroszországgal és az Egyesült Államokkal való tárgyalásokra, tekintettel arra, hogy Washington szankciókat tervez a NIS ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban azt mondta, hogy az orosz Gazprom lett Szerbia legnagyobb adóbefizetője, és sokat tesz az innovációk terén. A vállalat több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben. A szerb költségvetésbe történő befizetései 2023-ban 244,4 milliárd dinárt (kb 2,28 milliárd dollár) tettek ki.
A NIS Délkelet-Európa egyik legnagyobb vertikálisan integrált energiarendszere. Tevékenységei közé tartozik a kőolaj és földgáz kutatása és kitermelése, kőolaj-finomítás, kőolajtermékek értékesítése, villamos energia előállítása és értékesítése, petrolkémiai projektek megvalósítása. Termelő létesítményei Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon találhatók. Többségi részvényesei a Gazprom nyeft (56,15 százalék) és Szerbia (29,87 százalék), a többi részvényes a részvények 13,98 százalékát birtokolja.
