A szakemberek a lelőhely korai periódusából származó cserépedényeket elemeztek. Csiang Leping, a Csöcsiangi Tartományi Örökségvédelmi és Régészeti Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint a tárgyakat különböző célokra, például erjesztésre, tárolásra, tálalásra, főzésre és feldolgozásra használták – írja az ng.24.hu.
A kutatók az edények belső felületéről származó, valamint a környezetükben lévő agyagot és üledéket is megvizsgálták, különösen ügyelve a növényi maradványokra, a keményítőszemcsékre és a gombákra. A csapat nagy mennyiségű rizskövületet és keményítődarabkát észlelt, ezek alapján a rizs rendkívül fontos volt a térség lakói számára. Emellett azt is megállapították, hogy a rizshéjat és levelet a fazekasok is hasznosították.
A kutatók az erjedés jeleit is detektálták, emellett olyan penészgombákat és élesztősejteket is felfedeztek, amelyek a hagyományos sörfőzési módszerekhez köthetőek.
A gombák különösen a gömbölyded kerámiákban voltak jelen, úgy tűnik, ezekben alkoholt erjesztettek.
Kontrollként a helyi üledéket is elemezték, de abban lényegesen kevesebb keményítő- és gombamaradványt találtak.
Az új vizsgálat segít megérteni, hogy miként jelentek meg a sörfőzési technológiák a térségben. A folyamat szorosan kapcsolódott a rizs háziasításához és a korszak meleg és nedves éghajlatához. A szakértők úgy vélik, a periódus alkoholos italai központi szerepet töltöttek be a szertartásos lakomákban.
