A Coca-Cola az 1930-as években már meghatározó szereplője volt a globális üdítőital-piacnak, és ez alól Németország sem volt kivétel. A cég német leányvállalata, a Coca-Cola GmbH, gyorsan népszerűvé vált az országban. Az élénk marketingkampányok és a termék minősége segített abban, hogy a Coca-Cola fogyasztása a német kultúrában is gyökeret verjen. A legenda szerint a cég archívumában van egy fotó Hermann Göring katonai vezetőről, amint egy üveg Coca-Colát vedel. A pletykák szerint Hitler is nagyon szerette a koffeines italt, miközben olyan amerikai filmeket nézett, mint a King Kong és az Elfújta a szél.
Amikor azonban a második világháború kitört, az Egyesült Államok és Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok megszakadtak. Ez komoly kihívások elé állította a Coca-Cola GmbH-t, hiszen az amerikai anyacég nem tudta tovább biztosítani az ital gyártásához szükséges titkos szirupot. Az alapanyaghiány ellenére Max Keith, a németországi leányvállalat vezetője, új üdítőital előállításával próbálta megmenteni a céget.
Keith és csapata arra kényszerült, hogy kreatívan használják fel a helyben elérhető alapanyagokat. Ezek közé tartozott a gyümölcsök feldolgozása során visszamaradt hulladék, mint például az alma és narancshéj, valamint a tejiparból származó savó. Az új ital nemcsak megmentette a céget a csődtől, hanem a háború alatt népszerűséget is szerzett a német fogyasztók körében.
A termék nevének kiválasztása is kreatív folyamat volt. Keith arra kérte a munkatársait, hogy fantáziáljanak a névválasztásról. Egy alkalmazott, Joe Knipp, a Fantasie (fantázia) szóból kiindulva javasolta a „Fanta” nevet, amely azonnal megtetszett Keithnek. Az ital sikere gyorsan bebizonyosodott, és a Fanta a Coca-Cola németországi történetének meghatározó termékévé vált.
Felmerül a kérdés, hogy a Fanta mennyire tekinthető a náci rezsim termékének? Habár az ital a háborús Németországban született, és annak gazdasági helyzetéből fakadóan jött létre, nincs bizonyíték arra, hogy a náci propaganda tudatosan használta volna a Fantát. A Coca-Cola GmbH elsődleges célja az volt, hogy fennmaradjon a háború alatt, nem pedig a rezsim támogatása.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a cég szoros kapcsolatban állt a német gazdasággal, amelyet a náci kormány irányított. A háborús időszakban szükségszerűen alkalmazkodni kellett a politikai és gazdasági környezethez, ami sok vállalat számára erkölcsi dilemmákat is felvetett. Miközben a felszabadító amerikai csapatok 1945 nyarán behatoltak Németországba, a legenda szerint egy félig lebombázott üzemben rátaláltak Keithre, ahol még mindig a Fantát palackozták.
A második világháború befejezése után a Coca-Cola gyorsan visszaállította németországi működését. A Fanta gyártása megszűnhetett volna, de az ital népszerűsége miatt a cég továbbra is fenntartotta annak gyártását. A terméket azonban átalakították, és az évek során a Fanta új ízvariánsokkal egészült ki.
A Coca-Cola nemzetközi marketingstratégiája részeként a Fanta egyre szélesebb körben lett ismert, és mára a világ egyik legkedveltebb üdítőitalává vált. A náci eredet története azonban időről időre előkerül, és sokan ma is összekötik a Fantát ezzel az időszakkal.
Bár tény, hogy a Fanta a náci Németországban születtet, fontos megérteni a történet teljes kontextusát. Az ital nem a náci rezsim propagandájának része volt, hanem egy gazdasági kényszerhelyzet eredménye. Max Keith, a Coca-Cola németországi vezetője, nem a politikai rendszert, hanem a vállalat több mint 600 alkalmazottjának munkahelyét próbálta megvédeni.
A Fanta története rávilágít arra, hogyan befolyásolja a háborús gazdaság az innovációt, és milyen módon alakíthatja a politika az üzleti döntéseket. Az üdítőital újabb és átalakult formában ma már inkább a nemzetközi kulturális ikonok egyike, semmint a múlt politikai vitáinak szimbóluma.
A Fanta megszületése ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a történelmi események bonyolultak és sokrétűek. A népszerű üdítőital története nem választható el a német múlt egy sötét korszakától, de ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ma már semmi köze a háborús ideológiákhoz. A Fanta ma a kreativitás és az alkalmazkodás jelképe, amely világszerte fogyasztók millióinak okoz örömet.
