A kutatóknak sikerült meghatározniuk egy fontos életkori intervallumot a szív védelme szempontjából – azt a pillanatot, amikor az első figyelmeztető jelek ismertté válnak. Munkájuk eredményét a JAMA Cardiology című szaklapban tették közzé.
A tudósok több mint 1500, 3 és 16 év közötti massachusettsi gyermek egészségügyi adatait vizsgálták.
A kutatócsoport minden egyes gyermek étrendjét, fizikai aktivitását, alvásidejét, testtömegindexét (BMI), vérnyomását és a dohányzásnak való kitettségét értékelte, beleértve a passzív dohányzást is, amely szintén növelheti a szívbetegségek kockázatát.
A szerzők két korcsoportban a gyermekek vércukor- és koleszterinszintjét is elemezték. Az elsőbe a 6 és 10 év közötti gyermekek, a másodikba pedig a 11 és 16 év közötti serdülők tartoztak.
Ezen adatok alapján a tudósok kiszámították a szív egészségi indexét, amely jelezheti a gyermek későbbi életében a szívroham kockázatát.
A tudósok megállapításai megdöbbentőek voltak. Kiderült, hogy a szív- és érrendszeri egészségi mutatók tízéves kor körül kezdenek romlani minden olyan demográfiai csoportban, amelyik rosszul táplálkozik, és keveset mozog.
A tudósoknak van egy elméletük arra vonatkozóan, hogy miért éppen ez a kor válik döntővé. Az a tény, hogy tízéves korban a gyerekek önállóbbá válnak. Az Egyesült Államokban a gyerekek éppen ezekben az években mennek középiskolába.
A tinédzserek ritkán érzékenyek az alvási szokásokra és az egészséges táplálkozásra, így ebben a korban jelentkeznek az egészségtelen életmód első következményei – írja a Daily Mail.
A gyerekeknek szóló megelőzési intézkedések nem sokban különböznek a szüleiknek és nagyszüleiknek szóló ajánlásoktól. A sport és a kiegyensúlyozottabb táplálkozás segít csökkenteni az elhízás kockázatát, ugyanakkor a szív- és érrendszer erősödéséhez vezet.
Az érelmeszesedés gyermekkorból ered
Van egy másik érdekes tanulmány a gyermekkori életmód és a felnőttkori egészség közötti kapcsolatról. A Cambridge-i Egyetem szakértői megállapították, hogy a gyermekkori magas vagy folyamatosan változó koleszterinszint növeli az érelmeszesedés kockázatát a későbbiekben.
Egy bármilyen korú embernél a magas koleszterinszint gyakran „nem fáj”, és gyakran egyáltalán nem okoz észrevehető tüneteket. Attól függően, hogy pontosan hol jelentek meg az ateroszklerotikus plakkok, a betegség jelei eltérőek lehetnek.
