A legveszélyesebb nem az év leghidegebb időszaka, hanem éppen ellenkezőleg, az utószezon. Ilyenkor a levegő hőmérséklete nagymértékben változik, amely a hó olvadásához, majd gyors megfagyásához vezet.
Az ilyen jég kialakulásának legveszélyesebb helyei azok a területek, ahol az autósok általában lassítanak: a havat először a kerekek tapossák le, majd a hőmérséklet emelkedése miatt elolvad. Ezután a víztömeg megfagy, és jég képződik, amelyen sok autós elveszíti uralmát a vezetés felett, amely balesetekhez vezet.
Ugyanez a helyzet az autók által ritkán használt utakkal: az ilyen területeken gyakorlatilag nem takarítják a havat, és a közlekedési rendőrök gyakorlatilag nem teljesítenek szolgálatot. A feltöltött utakon a hó idővel tömörödik és jegessé válik, és az új hóréteg miatt a jég szinte láthatatlan, így az autósok nem mindig ismerik fel a veszélyes területet.
A hidak, felüljárók és felvonók szintén veszélyesek. Építésükből adódóan ezek a szerkezetek mindig alacsonyabb hőmérsékletűek, és folyamatosan fújja őket a szél, és mossa őket az eső. A közművek nem mindig képesek orvosolni a jegesedési helyzetet ezeken a területeken, amely miatt az autósoknak rendkívül óvatosnak kell lenniük, amikor a hidakon, felüljárókon és rámpákon közlekednek.