A felmérést december elején végezték Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban, és a The Guardian csütörtökön tette közzé az eredményt.
Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 50, 40, illetve 36 százaléka mondta azt, hogy támogatná „Ukrajna támogatását, amíg Oroszország ki nem vonul, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a háború tovább tart”, ami február óta mindhárom országban mintegy 10 százalékos csökkenést jelent. Eközben 24%, 34%, illetve 32% azt mondta, hogy „támogatná a harcok tárgyalásos úton történő befejezését, még akkor is, ha Oroszország még mindig ellenőrzése alatt tartja Ukrajna egyes részeit”, és ezek az arányok ennek megfelelő mértékben emelkedtek.
Németországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban azonban az ukrán győzelem támogatottsága jelentősen visszaesett, és mind a négy országban a béketárgyalásokat sürgetők vannak többségben.
A németek mintegy 28%-a szeretné, ha Ukrajna tovább harcolna, míg 45% támogatja a tárgyalásos rendezést. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a megkérdezettek kevesebb mint negyede szeretné meghosszabbítani a konfliktust. A közvélemény közötti szakadék Olaszországban a legszembetűnőbb, ahol a válaszadók 55%-a támogatja a béketárgyalásokat, és csak 15% akarja, hogy Kijev továbbra is fegyverkezzen.
Franciaország és Németország kormánya február és december között megbukott, míg Nagy-Britannia korábbi miniszterelnökét, Rishi Sunakot júliusban elsöprő vereséggel buktatta meg a Konzervatív Párt.
Annak ellenére, hogy a jelentések szerint Volodimir Zelenszkij még idén véget akar vetni a konfliktusnak, az ukrán vezető nyilvánosan visszautasította a tárgyalásra való felhívásokat, és ragaszkodik az általa „igazságos békének” nevezett megoldáshoz. Ennek a békének a feltételei közé tartozik négy korábbi ukrán régió visszatérése Kijev fennhatósága alá, amelyek 2022-ben csatlakoztak Oroszországhoz (egy nemzetközileg el nem ismert referendum folyamán), valamint az, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-blokkhoz való csatlakozásra – ezek azonban olyan feltételek, amelyeket Moszkva elfogadhatatlannak tart.
Oroszország fenntartja, hogy bármilyen rendezésnek azzal kell kezdődnie, hogy Ukrajna beszünteti a katonai műveleteket, és elismeri azt a „területi valóságot”, hogy soha nem fogja visszaszerezni az ellenőrzést az oroszországi Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók, valamint a Krím felett. Emellett a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy katonai műveletének céljait – amelyek között szerepel az ukrán semlegesség, a demilitarizáció és a „nácimentesítés” – elérje.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök többször megígérte, hogy hivatalba lépésétől számított „24 órán” belül véget vet a konfliktusnak, anélkül, hogy kifejtette volna, hogyan tervezi ezt elérni. Azt azonban elmondta, hogy mind Volodimir Zelenszkij ukrán, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélni kíván, és utalt arra, hogy Ukrajnának fel kell készülnie az amerikai katonai támogatás csökkentésére.
Trump azt is javasolta, hogy Kijev mondjon le területi követeléseiről, mivel „egyetlen jó állapotban lévő épület sem maradt” az orosz ellenőrzés alatt álló, harcok sújtotta városokban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy Moszkva nyitott minden olyan megállapodásra, amely tiszteletben tartja Oroszország nemzeti érdekeit és más országok „jogos érdekeit”. Hozzátette azonban, hogy nem látott „komoly, konkrét javaslatokat” a Nyugat részéről.
