A lap forrásai szerint Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja tavasszal a Pentagon raktáraiból akár 500 rakétát is küldött Ukrajnának. Annak ellenére, hogy Ukrajna először nem tudta ezeket oroszországi célpontokra használni, a megszállt területeken és a Krímben lévő célpontokra lőtte ki őket. Parancsnoki és irányító központokat, fegyverraktárakat és néhány bunkert is eltaláltak.
Amerikai és NATO-tisztviselők azt állították, hogy ezek a csapások hatékonyak voltak, de azt is megjegyezték, hogy Ukrajna ezeket a rakétákat „körültekintőbben” is használhatta volna a mennyiséget illetően, és válogathatott volna jobban a célpontok kiválasztásában.
November 17-én pedig Ukrajna engedélyt kapott Bidentől, hogy rakétákat használjon Oroszországban, mivel Moszkva észak-koreai katonákat vont be a háborúba. Ugyanakkor amerikai tisztviselők azt mondták, hogy a fegyvereket kezdetben elsősorban a kurszki térségben lévő orosz és észak-koreai csapatok ellen fogják használni.
A NYT szerint az ATACMS orosz területen végrehajtott csapásokra vonatkozó „tabu” feloldásának idején Ukrajna csak „tucatnyi rakétával” rendelkezett – valószínűleg körülbelül 50 rakétával.
Az amerikai lap forrásai szerint Ukrajnának esélye sem volt arra, hogy több rakétát szerezzen. Hiszen a többi amerikai szállítmányt a Közel-Keleten és Ázsiában való bevetésre szánták. Ugyanakkor az Egyesült Királyság azt is megengedte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétáit Oroszországban használja. London azonban nemrég azt is kijelentette, hogy nem tud többet biztosítani.
