„Beszéltem [a finn elnökkel] Alexander Stubbbal a tenger alatti kábelek lehetséges szabotázsával kapcsolatos, finn vezetésű, folyamatban lévő vizsgálatról. Teljes szolidaritásomat és támogatásomat fejeztem ki. A NATO fokozni fogja katonai jelenlétét a Balti-tengeren” – írta a főtitkár.
Korábban Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője a balti-tengeri incidensekért az orosz olajat szállító tankerflottát tette felelőssé, még a vizsgálat lezárása előtt, és új szankciókat ígért ellene.
December 25-én a Reuters arról számolt be, hogy a finn rendőrség és határőrség feltartóztatott egy, a Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő olajszállító tartályhajót, mivel azt gyanították, hogy a hajó egyik horgonya megrongálhatta az EstLink–2 kábelt.
Szerdán a Finn-öböl fenekén keresztül a finn energiahálózatot Észtországgal összekötő víz alatti energiakábelt vészhelyzet miatt lekapcsolták. Az incidens körülményeit jelenleg vizsgálják. Később a Postimees című újság azt írta, hogy észt vállalatok három, a két ország közötti távközlési kábel megrongálódásáról számoltak be. November 17-én és 18-án a Balti-tengeren két kábel sérült meg, az egyik Németországot és Finnországot, a másik Svédországot és Litvániát kötötte össze.
Két nagyfeszültségű egyenáramú tenger alatti áramkábelrendszer köti össze Finnországot és Észtországot. Az EstLink–1-et 2007-ben helyezték üzembe, amelyet 2014-ben az EstLink–2 követett. A 2022-ben bejelentett EstLink–3 a tervek szerint 2035-re készül el. Az EstLink–2 több mint 170 kilométer hosszan húzódik, ebből mintegy 147 kilométer víz alatt fut a Finn-öböl északi részén.
Az EstLink–2 januárban állt le, és csak szeptemberben állt helyre a működőképessége.
