Vučić a Handelsblatt című német lapnak adott, pénteken megjelent interjúban osztotta meg véleményét a vezeték jövőjéről és esetleges tulajdonjogáról.
„Meg merem jósolni: legkésőbb egy éven belül az Északi Áramlat egy amerikai befektető tulajdonába kerül, és a gáz Oroszországból Európába áramlik majd a vezetéken keresztül” – mondta a szerb államfő. „Jegyezzék meg a szavaimat. Egy év, és az Északi Áramlat üzembe áll!”
A vezeték, amelyet azért építettek, hogy orosz gázt szállítson Németországba és Nyugat-Európa többi részébe, 2022 szeptemberében a Balti-tenger fenekén bekövetkezett robbanások miatt megrepedt.
A múlt hónapban a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Stephen Lynch amerikai finanszírozó és befektető engedélyt kért az amerikai pénzügyminisztériumtól, hogy megvásárolhassa a szabotált Északi Áramlat-2 gázvezetéket, ha jövőre árverésre bocsátják.
A finanszírozó szerint az orosz gázvezetékre kötött üzlet stratégiai lehetőségnek tekinthető a hosszú távú amerikai érdekek szempontjából. A vezeték tulajdonjoga olyan eszközt adna az amerikai kormánynak, amellyel nyomást gyakorolhatna az ukrajnai konfliktus lezárását célzó, Oroszországgal folytatott esetleges béketárgyalásokon – mondta Lynch a lapnak.
Lynch állítólag azt mondta, hogy „fillérekért” meg tudná vásárolni az Északi Áramlat 2-t, amelyet mintegy 11 milliárd dollárra értékeltek, hozzátéve, hogy ez egy „egyszer a generációban adódó lehetőség” lenne az USA számára, hogy átvegye az ellenőrzést az EU energiaellátása felett.
Bár senki nem vállalta a felelősséget a gázvezeték elleni 2022-es támadásért, a nyugati média arról számolt be, hogy Ukrajnához köthető személyek álltak az akció mögött.
Moszkva azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak a cseppfolyósított földgáz európai szállítójaként betöltött pozíciója miatt előnyére vált a támadás, és Washingtonra mutogatott, mint lehetséges bűnösre.
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a múlt hónapban azt mondta, hogy ügynökségének információi vannak arról, hogy az amerikai és a brit különleges szolgálatok szakemberei közvetlenül részt vettek az Északi Áramlat szabotázsában. London és Washington, valamint Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne ehhez
