Máté evangéliumának második fejezete számol be a véres eseménysorozatról, amely az aprószentekhez köthető: I. Heródes kapott egy jóslatot, miszerint egy Betlehemben születendő fiú Izrael királya lesz. Ettől vérszemet kapva azt kérte a napkeleti bölcsektől, hogy számoljanak be arról, hol található a kis Jézus, hogy kifejezhesse előtte a hódolatát, ám a valódi szándéka a kisded megölése volt – számol be a Life.hu.
A napkeleti bölcseket angyal látogatta meg álmukban, hogy ne térjenek vissza Jeruzsálembe, ahogy József is kapott intést, hogy családjával meneküljenek Egyiptomba.
Amikor Heródes rájött, hogy nem számíthat a bölcsek segítségére, haragjában minden Betlehemben, illetve környékén élő, kétévesnél fiatalabb gyereket lemészároltatott. Az elhunyt kisgyermekeket nevezzük aprószenteknek.
Számos szakember kérdőjelezi meg az aprószentek történetének valóságtartalmát, az első probléma mindjárt a legyilkolt gyerekek számánál felvetődik. A görög források 14 ezer, a szír hagyomány 64 ezer, a koptok pedig 114 ezer főre teszik az aprószentek számát, ami a korabeli népességet figyelembe véve képtelenség.
Az is megkérdőjelezi a történet hitelességét, hogy egyedül Máté evangéliuma tesz róla említést, még Heródes tetteinek legnagyobb történetírója, Josephus Flavus sem ír róla.
A Biblia korántsem tekintendő hiteles történelmi forrásnak – végtére is nem ez a funkciója. Célja a példázatok, erkölcsi útmutatók, a világ működésének leírása. Kérdéses az is, hogy Jézus és Heródes éltek-e egy időben: Heródes i. e. 4-ben halt meg, viszont Krisztus születését i. e. 4-6-ra vagy 7-re teszik.
A korabeli források megerősítik, hogy a Júdea felett i. e. 37 és 4 között uralkodó I. Heródes különösen kegyetlen ember volt, országában rettegés honolt. Egy forrás beszámolt egy, a betlehemihez hasonló vérengzésről is.
A kegyetlen király hatalomféltésből még saját feleségét, gyerekeit, rokonait is megölette, de a zsidó előkelőségeket sem kímélte.
Az aprószentek sírja a keresztény hagyomány szerint a Születés Kápolnájából nyílik, ahol több ezer apró koponya van, ebben állítólag perzsák által legyilkolt keresztény mártírok maradványai is megtalálhatók.
Ha az aprószentek legendája valóban megtörtént, a korabeli népesség alapján nagyjából 30-40 gyerek esett áldozatául Heródes haragjának – a bibliai történetnek minden kétséget kizáróan táptalajt adott a király kegyetlen természete. A történet erősen emlékeztet Mózes történetére, amikor az egyiptomi fáraó kísérletet tett a zsidó gyerekek lemészárlására.
Valójában lényegtelen, hogy valóban úgy és akkor történtek-e az események, ahogy a Biblia írja, igazán az aprószentek napja által közvetített üzenet megértése a fontos, ami a kegyelemről és az ártatlanok védelméről szól.
