A tartós ideggyulladás rontja az agy működését, és neurológiai zavarokhoz vezethet. Ezt az Alzheimer-kór kialakulásának egyik fontos tényezőjeként tartják számon, mivel a gyulladásos folyamatok hozzájárulnak az agyi sejtek károsodásához és elhalásához. A News Medical szerint a gyulladás nemcsak az Alzheimer-kór, hanem más súlyos betegségek, például a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex kialakulásában is szerepet játszhat.
Az ideggyulladás az agy és a központi idegrendszer védelmét célzó természetes válaszreakció, amely különféle sérülések, fertőzések vagy autoimmun folyamatok esetén lép működésbe. Míg a gyulladás rövid távon segíthet az agy helyreállításában, a tartós vagy túlzott gyulladás károsíthatja az idegszövetet, és hosszú távú neurológiai károsodáshoz vezethet.
A stressz hatására az agy védelmi mechanizmusai aktiválódnak, de a hosszan tartó stressz állandósíthatja a gyulladásos reakciót. Szintén gyulladást válthatnak ki a központi idegrendszert érintő vírusok vagy traumák. Emellett a rossz táplálkozás, alváshiány, elhízás, cukorbetegség és metabolikus szindróma is növelhetik a gyulladás kockázatát. De az autoimmun betegségek, mint például a rheumatoid arthritis vagy a bélgyulladás, szintén érinthetik az idegszöveteket.
Az ideggyulladás kezelése kihívást jelent, különösen ha már kialakult a szövetkárosodás. Ezért kiemelten fontos a megelőzés. A stressz kezelésére kiváló relaxációs technikák vannak, például meditáció, jóga vagy terápia. Fontos az egészséges életmód is, a kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás és az elegendő alvás. A kockázati tényezőket is célszerű csökkenteni. Ezért fontos az elhízás, a cukorbetegség és az autoimmun betegségek megfelelő kezelése.
