A miniszterelnök politikai igazgatója a Portfoliónak adott interjúban elmondta, hogy 2022 óta, az orosz–ukrán háború kirobbanásával a kormányzat egyik legfontosabb feladata a fegyveres konfliktusból való kimaradás és a konfliktusból eredő negatív hatások mérséklése volt.
Mára elmondhatjuk, hogy Magyarország nem vált hadviselő féllé, nem veszünk részt a gazdasági hidegháborúban, ebből a pozícióból pedig felépült a régiós kulcsállami szerepünk a nemzetközi politikában. Ennek következtében pedig hazánk a háború utáni rend meghatározó szereplőjévé válhat, amit kézzel fogható gazdasági lehetőségekre lehet beváltani – jelentette ki Orbán Balázs.
Hozzátette: eltűnt a háborús infláció, egyensúlyban a költségvetés, bérnövekedés indult el. Hangsúlyozta, hogy Európában egyedül hazánknak sikerült mindez, „mi kinn vagyunk a vízből, más országok pedig éppen elsüllyednek”.
A forint válságával kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Amerikában történő események hatnak az eurózónára, és azokra a valutákra is, amelyek az eurózóna szomszédságában léteznek. Így a hazai fizetőeszköz sorsa is a világpolitikai helyzettől függ, a jegybank feladata, hogy az ingadozásokra odafigyeljen.
Szeretnénk, ha kevésbé lenne változékony az árfolyam, de ha a háborúnak vége és nincs dollár-euró valutaháború sem, akkor ezeknek a kisebb valutáknak a volatilitása is csökkenni fog – fogalmazott a politikai igazgató.
Orbán Balázs ígérete szerint 2025-ben „elképesztő méretű beruházások indulnak el mind mennyiségben, mind nagyságrendben, a legkülönbözőbb területeken: infrastruktúra-fejlesztés, magasépítés, mélyépítés, intézményépítés, intézményfejlesztések. Az ehhez szükséges állami forrásokat beterveztük a jövő évi költségvetésbe, összesen több mint 300 új beruházás indul, amelyek összege meghaladja a 8100 milliárd forintot”.
