A növekedéshez szükség van az EU-s források hazahozatalára

A kormány huszonegy pontos akcióterve hatalmas fordulatot jelent a gazdaságpolitikában, tekintve, hogy nem a külföldi nagyvállalatok
becsalogatására, hanem a mikro- és kisvállalkozások tőkeinjekciójára koncentrál. Ennek kapcsán kérdeztük Lentner Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát: milyen belső erőforrásokra van szükség a gazdasági növekedés felpörgetése érdekében, s melyek a legfontosabb szabályozó eszközök?

„Pénzre van szükségünk, amit akadozva kapunk az Európai Uniótól, így egyre inkább magunknak kell teremteni, akár egy új kormányzati akciótervvel, akár egy újra refinanszírozó jegybankkal, illetve az erős, innovatív technológiai háttérrel működő országoktól működőtőkére” – foglalta össze véleményét a közgazdászprofesszor. Hangsúlyozta: legalább 2550 milliárd forintnak megfelelő forrásra számítunk 2025-ben az Európai Uniótól. A három százalék feletti gazdasági növekedéshez szükség van az EU-s források behozatalára, és szükségünk lesz egy konszolidált, moderált forint/euró árfolyamra is.

Arról is kérdeztük, van esélye a forint gyengülés megállításának? Illetve: miért és meddig gyengülhet a magyar
fizetőeszköz?

Lentner ennek kapcsán kijelentette, másfél évre tud csak előre gondolkodni, illetve mer nyilatkozni. Mint mondta, vannak bizonytalanságok, sajnos nem túl jók a kilátások. A forint, pontosabban a magyar kormány ellen ugyanis újra spekulációs támadások indultak. Meg akarják gyengíteni, meg akarják dönteni. Ez bizony – jegyezte meg – 2026-ig egy erőltetett menet lesz. A közgazda szerint a magyar gazdaság általános állapota nem indokolja, hogy ennyire gyenge, 410 forint körüli legyen az árfolyam.

„De ez bizony még tovább is romolhat, akár 450 forintig is felmehet az árfolyam – vélekedett. – Nem a magyar gazdaság helyzete fog gyengülni, hanem a spekulánsok pénzügyi nyereségvágya, és a polgári kormány bukására játszó politikai erők hatalomvágya fokozódni. Hosszabb távon azonban, az Új Gazdasági Akciótervvel, és a Trump-i adminisztrációval újraépített gazdasági kapcsolatokkal a magyar gazdaság stabilizálódhat, fenntartható növekedési pályára állhat” – fogalmazott.

Elolvasom a cikket