A Social Science & Medicine januári számában megjelenő tanulmány szerint az önkéntes munka – akár csak heti egy órát is – lassabb biológiai öregedéssel jár, ami azt tükrözi, hogy a sejtjeink és szöveteink mennyire tűnnek öregnek a tényleges életkorunkhoz képest – írja a health.com.
A kutatók kontrollálták a biológiai öregedést lassító egyéb egészségügyi változókat – többek között a fizikai aktivitás gyakoriságát, a dohányzási státuszt, a mértéktelen alkoholfogyasztást, az elhízást –, és még mindig kapcsolatot találtak az önkéntesség és a lassabb biológiai öregedés között.
Íme, mit talált a tanulmány, mit jelent valójában a biológiai öregedés, és miért vezethet az önkéntesség hosszabb élethez.
Az önkéntesség és a biológiai öregedés közötti kapcsolat
A kutatók 2 605, 62 éves és idősebb amerikai önbevallásos adatait elemezték. Megvizsgálták, hogy a résztvevők milyen gyakran önkénteskedtek, feljegyezték, hogy dolgoznak-e vagy nyugdíjasok, és a biológiai életkorukat olyan fejlett eszközökkel határozták meg, amelyekkel az öregedést sejtszinten mérik.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik heti egy-négy órát önkénteskedtek, lassabb biológiai öregedést tapasztaltak, mint azoknál, akik egyáltalán nem önkénteskedtek.
Úgy tűnt, hogy a nyugdíjasok profitáltak a legjobban, akiknél az önkéntesség és a lassabb öregedés közötti kapcsolat erősebb volt, mint a jelenlegi munkavállalóknál, még heti egy óra önkéntes munka esetén is.
Továbbá minél többet önkénteskedett valaki, annál kifejezettebb volt az egészségre gyakorolt hatás. A heti négy óránál több önkéntes munka a biológiai öregedés felgyorsulásának legnagyobb mértékű csökkenésével járt együtt, függetlenül a munkavállalói státusztól.
Ez összhangban van a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint az önkéntesség csökkentheti a halálozást az idősebb felnőttek körében. Egy 2023-as tanulmány hasonló módszerrel vizsgálta az önkéntesség biológiai öregedésre gyakorolt hatását, és szintén azt találta, hogy az önkéntesség lassabb biológiai öregedéssel jár együtt. Az új tanulmány további különbségeket talált a nyugdíjas és a dolgozó egyének között.
Az új kutatás azonban nem korlátlan. „Az önkéntesség nem egy elszigetelt cselekedet” – mondta dr. Sajad Zalzala, a hosszú élet orvos és az AgelessRx orvosi igazgatója a Healthnek.
„Az önkéntességhez jó egészségnek kell lenni. Optimistának kell lenned embertársaiddal kapcsolatban. Elég szabadidővel és jövedelemmel kell rendelkezned” – mondta Zalzala. „A kutatók megpróbálták kompenzálni ezeket az egyéb változókat, amelyek köztudottan javítják az egészséget, de ezt nagyon nehéz megtenni”.
Mi a biológiai kor?
A biológiai életkor azt méri, hogy a sejtek és szövetek milyen idősek, és megmutatja, hogy milyen lassan vagy gyorsan öregszünk a kronológiai életkorunkhoz képest, ami egyszerűen azt jelenti, hogy hány éve élünk.
A biológiai életkor meghatározására számos különböző vizsgálat létezik, a biomarkerek, például a vérnyomás és a szívritmus vizsgálatától kezdve a fizikai megjelenés, például a ráncok és az ősz hajszálak megfigyeléséig.
A biológiai életkor meghatározásának egyik gyakori módszere – amelyet az új tanulmányban is alkalmaztak – az epigenetikai tesztek, amelyek azt vizsgálják, hogy a viselkedés és a környezet hogyan okoz változásokat a DNS kifejeződésében.
„Ahogy öregszünk, genetikai anyagunk, a DNS elhasználódik” – mondta Gary Small, MD, a Hackensack University Medical Center pszichiátriai tanszékének vezetője a Healthnek. „Tehát általában a kronológiai életkort nézzük, de most már tudjuk ezt az úgynevezett biológiai életkorhoz mérni, amely azt vizsgálja, hogyan öregednek a sejtek és a szövetek, ami a halálozás előrejelzője.”
Zalzala szerint például, ha egy 40 éves ember biológiai életkora 60 év, az rossz egészségi állapotot és csökkent élettartamot jelezhet. A másik oldalról viszont, ha valakinek a biológiai kora fiatalabb, mint a kronológiai kora, az jobb egészségi állapot és potenciálisan hosszabb várható élettartam jele.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az epigenetikai vizsgálatok tudománya még nem biztos, hogy eléggé kiforrott ahhoz, hogy túl nagy súlyt fektessünk az adatokra – figyelmeztetett Zalzala.
Miért vezethet az önkéntesség egészségesebb öregedéshez?
Miért van tehát az önkéntességnek ilyen mélyreható hatása az egészségre és a hosszú életre? A szakértők a fizikai, szociális és pszichológiai előnyök kombinációjára mutatnak rá.
Először is, az önkéntes munka gyakran jár fizikai aktivitással, például sétával, ami hozzájárul az egészségesebb öregedéshez.
A társadalmi kapcsolatok szintén kulcsszerepet játszanak. „Olyan társadalomban élünk, ahol hajlamosak vagyunk arra, hogy nem vagyunk annyira összekapcsolódva, mint amennyire kellene – mondta Zalzala. – Az önkéntesség biztosíthatja ezt a szociális hálót.”
Ez csökkentheti a stresszt és javíthatja a kognitív funkciókat. „Tudjuk, hogy a magányosok nem öregszenek jól – tette hozzá Small. – Ha elszigeteltek vagyunk, nem sok beszélgetést folytatunk. Nincs érzelmi kapcsolata másokkal. Ezek a fajta tapasztalatok segítenek meghosszabbítani a várható élettartamot”.
Az önkéntesség a tanulmány szerzői szerint céltudatosságot is teremthet, ami javítja a mentális egészséget és pufferolhatja a fontos szerepek, például a házastárs vagy a szülő elvesztését, ahogy öregszünk.
„Az önkéntesség egyfajta pszichológiai felemelkedést adhat, és az egyén úgy érezheti, hogy megpróbál tenni valamit a világ jobbá tételéért” – mondta Zalzala.
Legyen szó mentorálásról, közösségi események szervezéséről vagy ételosztásról, az önkéntesség segíthet abban, hogy tovább éljünk – és jobban. „Remélhetőleg ez felkelti a döntéshozók figyelmét, és arra ösztönözhetjük az embereket, hogy többet önkénteskedjenek” – mondta Small.
