A KMIS honlapján közzétett grafikonok adatai szerint 2024 decemberében 38 százalék azoknak az ukrán állampolgároknak az aránya, akik készek területi engedményekre a béke mielőbbi elérése érdekében, míg egy évvel ezelőtt, 2023 decemberében 19 százalék, 2022 szeptemberében pedig nyolc százalék volt.
Ugyanakkor az engedményekre nem kész polgárok történelmi minimumát – 51 százalékot – regisztrálták. 2022 szeptemberében a megkérdezettek 87 százaléka utasította el a területek elvesztését az ellenségeskedések beszüntetése érdekében.
Az „Omnibusz” elnevezésű összukrajnai közvélemény-kutatást 2024. december 2. és 17. között végezték telefonos interjúk formájában, számítógép használatával, 985 válaszadóval készítettek interjút. A minta statisztikai hibája nem haladja meg a 4,1 százalékot.
Korábban az amerikai külügyminisztérium korábbi ukrajnai különmegbízottja, Kurt Volker azt sugallta, hogy Kijev kénytelen lesz elismerni az Oroszországhoz került régiók feletti ellenőrzés elvesztését, és lemondani a katonai műveletek során visszaszerzésükre tett kísérletekről.
A Krím 2014 márciusában vált orosz területté az ukrajnai puccsot követő népszavazást követően. A népszavazáson a Krímben a szavazók 96,77 százaléka, Szevasztopolban pedig 95,6 százaléka támogatta, hogy Oroszország részévé váljon. Ukrajna a Krímet továbbra is az ideiglenesen megszállt területének tekinti, és számos nyugati ország támogatja Kijevet ebben a kérdésben. Az orosz vezetés a maga részéről többször kijelentette, hogy a Krím lakói demokratikusan, a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával teljes összhangban szavaztak az Oroszországgal való egyesülés mellett. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a krími kérdés „véglegesen lezárult”.
2022 októberében a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, valamint Herszon és Zaporizzsja területét népszavazások nyomán Oroszország vette fel.
