A tavalyi év egyik legváratlanabb politikai eseménye volt, amikor Jun Szogjol, dél-koreai elnök december 3-án kihirdette a hadiállapotot. A törvényt később visszavonta, azonban az elnököt felfüggesztette a parlament, az ügyészség pedig eljárás alá vonta, többek között felkelés vádjával, amely az ország törvényei szerint akár halálbüntetéssel is sújtható.
Miután az elnök több, a dél-korai korrupciós hatóság (CIO) által kiírt bizottsági meghallgatáson sem jelent meg, hogy tanúvallomást tegyen a felmerült vádak kapcsán, így a hivatal kérvényezte az elfogató parancs kiadását. Ennek azonban a rendőrség nem tudott eleget tenni, miután a Jun Szogjol védelmét ellátó elnöki testőrség körbevette az elnöki palotát.
Az események nagyon gyorsan feszültté váltak a CIO vezetője szerint, miután a helyszínen megjelentek Jun Szogjol támogatói is, akik a hivatal vezetőjének letartóztatását követelték és amerikai zászlókat lengettek. Ennek az az oka, hogy a felfüggesztett elnök támogatói egy nyugat barát konzervatív politikust látnak az elnökben, aki segíthet az országnak az észak-koreai és kínai fenyegetések árnyékában, és akik szerint a hadiállapot szükséges volt.
Az elnök hivatala egyébként közölte, kifogással élnek a jogtalan letartóztatási parancs ellen a bíróságon, így az ügynek várhatóan még lesz folytatása. Ennek az is az oka, hogy a jelenlegi parancs január 6-ig marad érvényben, és siker esetén is mindössze 48 órára vehetik őrizetbe a rendőrök Jun Szogjolt.
