32 meghökkentő ősi temetkezés a „vámpír” lefejezésektől a túlvilági gazdagságig

Az embereket a legkülönfélébb módon temették el, a hatalmas piramisokba temetkezéstől kezdve egészen addig, hogy egyszerűen egy mocsárba dobták őket. Egyes esetekben az emberek attól féltek, hogy a halottak visszatérnek az életbe és kárt okoznak – ezért a testüket lefejezték vagy karóval átdöfték.

„Vámpír” lefejezések Lengyelországban

2013-ban a lengyelországi Gliwicében építőmunkások egy olyan temetőre bukkantak, amely tele volt lefejezett emberekkel, akiknek a koponyáját levágták és a térdeik közé helyezték. A média „vámpírfejezésekként” emlegette őket, és az ügy nagy port kavart. A holttestek a 15. vagy 16. századból származnak – mondta Jacek Pierzak, a temetőt feltáró régész a Live Science-nek e-mailben. Az eltemetésük módja „állítólag megakadályozta, hogy feltámadjanak a halálból és gonosz dolgokat [tegyenek] ” – mondta Pierzak, hozzátéve, hogy a temetések bűnözők kivégzésének eredménye is lehettek.

Huaca Rajada királyi sírjai

A Peru északi részén található Huaca Rajada (más néven Sipan) helyén egy sor sír található, amelyekben a feltételezések szerint a moche uralkodók, a nagyjából Kr. u. 100 és 700 között a térségben virágzó nép uralkodói nyugszanak. Bár a sírok egy részét kifosztották, a bennük talált relikviák között voltak emberáldozatok, díszes maszkok, pajzsok és ételáldozatokat tartalmazó kerámiaedények. Ezek a temetkezések ősi piramisok alatt helyezkedtek el, amelyek körülbelül 35 méter magasak lehettek. A lelőhelyet 1987 és 1990 között tárták fel.

Augustus mauzóleuma

A római Augustus-mauzóleum egy kupolás, kör alakú építmény, amelyben Augustus római császárnak, a Római Birodalom Kr. e. 30-tól Kr. u. 14-ig egyedüli uralkodójának és családtagjainak elhamvasztott maradványait helyezték el. Átmérője mintegy 89 méter, és a Res Gestae, az Augustus vívmányairól szóló beszámolót tartalmazó táblák voltak rajta. A kupolás tető csúcsán Augustus szobra állt. Az építményt később más célokra használták újra, és Augustus császár elhamvasztott maradványai már nincsenek benne.

Tutanhamon király

Tutanhamon tinédzserkorában halt meg, és a Királyok Völgyében található pazar sírban temették el. Tutanhamon főleg aranyból készült halotti maszkja a valaha felfedezett egyik leghíresebb régészeti lelet. Tutanhamon arany trónja, canopusüvegek (amelyeket a mumifikálódott személy szerveinek tárolására használtak) és meteoritvasból készült tőr mellett számos más hihetetlen lelet került elő innen. Tutanhamon múmiáját épségben találták meg, és azóta több tanulmány is megpróbálta kideríteni, mi végzett vele. Jelenleg a szekérről való leesés az egyik vezető elmélet, és a malária is hozzájárulhatott a halálához.

Kína első császárának sírja

Kr. e. 221-ben a Csin-dinasztia Csin Si Huang császár vezetésével először egyesítette Kínát. Az első császár számára egy piramis alatt egy díszes sírkamrát építettek. Bár a régészek nem tárták fel azt a helyet, ahol a császár holtteste található, a közeli területek egy részét feltárták, többek között a terrakotta hadsereget, amely több ezer életnagyságú, fegyverekkel felfegyverzett katonaszoborból, lovakból és szekerekből áll. Terrakotta hivatalnokokat, akrobatákat és erőembereket is találtak.

Khufu

Khufu fáraó (uralkodott Kr. e. 2551 és 2528 között) építtette Gízában a Nagy Piramist, az ókori világ egyetlen fennmaradt csodáját. A piramis mintegy 146 méter magasra emelkedett, és a valaha épített legmagasabb piramis. Kheopszot a piramis belsejében temették volna el, de mára csak a gránitszarkofág egy része maradt meg. A szarkofág maradványai a ma „királyi kamrának” nevezett helyiségben találhatók, ahová a piramis megmászása után lehet feljutni.

Mausolus

A törökországi Halikarnasszoszban található mauzóleum az ókori világ egyik csodája volt, amely mára elveszett. Ebben temették el Mausolust, az észak-anatóliai Kária szatrapáját, aki Kr. e. 353-ban halt meg. A „mauzóleum” szó Mausolus nevéből származik. Bár sem Mausolus holtteste, sem az épület nem maradt fenn, az ókori beszámolók némi információval szolgálnak: az ókori író, Plinius szerint az épület 43 méter magas volt, és piramis alakú alapot képezett, tetején 63 oszloppal.

Sutton Hoo

A Nagy-Britannia délkeleti részén található Sutton Hoo temetkezési hely egy 27 méter (88,6 láb) hosszú hajó maradványait őrzi, amelynek sírkamrájában 263 leletet találtak. Emberi maradványokra nem bukkantak, de a talajelemzés arra utal, hogy egykor egy test volt benne, amely azóta teljesen elbomlott. A leghíresebb lelet egy vassisak, amelyre állatmotívumok vannak rányomva. Bizonytalan, hogy ki volt ott eltemetve, de az egyik vezető jelölt Raedwald, aki a Kr. u. 7. század elején uralkodott egy kelet-angliai királyságban, a hajóban talált érmék pedig ebből az időből származnak.

I. Pzsusszennesz

I. Pszusszennesz fáraó volt, aki Egyiptom 21. dinasztiája idején uralkodott körülbelül 3100 évvel ezelőtt. Sírját 1940-ben tárták fel Tanisz ókori városában. Aranyból készült halotti maszkkal temették el. Szarkofágjának legbelső koporsója ezüstből készült, ami miatt egyes modern szerzők I. Pszusszenneszt „ezüst fáraónak” nevezik. A sírban gazdag sírmellékleteket, köztük nemesfémből és drágakövekből készült nyakláncokat és karkötőket is találtak. E hihetetlen leletek ellenére a sír nem kapott akkora figyelmet, mint Tutanhamon királyé, részben azért, mert felfedezésekor éppen dúlt a második világháború.

Amphipolisz sírja

A Kr. e. 4. században épült a Görögország Macedónia régiójában található, gazdagon díszített amphipoliszi sír (más néven Kasta-sír). Az ajtót őrző szfinxek, női szobrok és a görög mitológiából vett jeleneteket, például Perszephoné Hádész általi elrablását ábrázoló mozaikok találhatók benne. Bár legalább öt ember maradványait találták meg a sírban, nem világos, hogy kik voltak ők vagy kinek építették a sírt. A sír Nagy Sándor idejéből származik, és lehetséges, hogy a tulajdonos a családtagja vagy barátja volt.

Ötzi, a jégember

A kutatók által „Ötzi” becenévre keresztelt férfi több mint 5300 évesre datált, fagyott és jól megőrződött maradványait 1991-ben találták meg Dél-Tirolban, az olasz–osztrák határ közelében. A vizsgálatok szerint a férfi körülbelül 1,6 méter magas volt, halálakor 45 év körüli, és az után halt meg, hogy eltalálta egy nyílvessző. A jobb kezén egy mély vágás is volt, amelyet valószínűleg akkor szerzett, amikor megpróbált megállítani egy támadást. A kutatók valószínűnek tartják, hogy valaki megölte Ötzit, bár az indíték bizonytalan.

Királyi sírok Urban

Az Urban található királyi sírok körülbelül 4500 évre nyúlnak vissza, és 16 sírból állnak, amelyek királyi személyek vagy a társadalom más elit tagjainak maradványait rejtik. Olyan díszes tárgyakkal temették el őket, mint fejdíszek, nyakláncok, fülbevalók és hengeres pecsétek. Az egyik látványos lelet egy bikafej ábrázolásával díszített hárfa volt. A királyi temetkezések közelében nagyszámú, sokkal egyszerűbb tárgyakkal eltemetett személyt is találtak, akik közül néhányan emberáldozatot mutathattak be a királyi család számára.

Çatalhöyük padlós temetkezései

A törökországi Çatalhöyük lelőhelye több mint kilencezer éves múltra tekint vissza, és az egyik legrégebbi ismert település a Földön. Nem voltak utcák, és az épületek olyan közel álltak egymáshoz, hogy az emberek a tetőkön lévő létrákon keresztül jutottak be hozzájuk. A régészek azt is megállapították, hogy az embereket a házak padlója alá temették, egyes házak alatt akár 30 temetkezés is volt. Egy 2011-es tanulmány szerint a házak alatt eltemetett emberek gyakran nem álltak biológiai rokonságban egymással, ami arra utal, hogy a rokoni kötelékek nem játszottak nagy szerepet a holttestek eltemetési helyének meghatározásában.

A világvége szarkofágja

2018-ban egy fekete, gránitból készült, körülbelül 2,7 méter hosszú, 1,5 méter széles és 1,8 méter magas szarkofágot talált egy régészcsoport Alexandriában. A szarkofág hatalmas közfigyelmet keltett, egyes internetes írók szerint a felnyitása olyan átkot szabadítana el, amely a világvégét idézné elő. Amikor a régészek kinyitották, azt találták, hogy szennyvíz került bele. Három ember maradványait és három aranylemezre vésett feliratot is találtak. Maga a szarkofág valamikor Nagy Sándor Kr. e. 332-ben történt hódítása után készült, de nem világos, hogy kinek építették.

Szent Péter sírja

Szent Péter sírja a vatikáni Szent Péter-bazilika oltára alatt található, közel ahhoz a területhez, ahol a szentet a feltételezések szerint keresztre feszítették a Kr. u. első században. A sírban több sír található emberi maradványokkal, köztük egy sor csont, amelyek egyesek szerint magához Szent Péterhez tartozhattak. Úgy gondolják, hogy a helyszínen található legkorábbi templomot I. Konstantin római császár uralkodása alatt építhették, aki áttért a kereszténységre és legalizálta a vallást.

III. Seuthes sírja

III. Seuthes a Kr. e. IV. században a Trákiában található Odrysia királyság uralkodója volt, és amikor meghalt, a mai Bulgária középső részén temették el. Sírjában számos gazdag sírmellékletet találtak, köztük egy aranykoronát, aranypoharat, fegyvereket, pajzsot, egy bronzsisakot és egy bronzfejet, amely talán magát a királyt ábrázolja. A sír egy 20 méter magas és 90 méter átmérőjű domb alatt található – jegyzi meg az UNESCO.

Castel Sant’Angelo (Hadrianus mauzóleuma)

A római Castel Sant’Angelo egy mauzóleum, amelyet Hadrianus római császár (uralkodott Kr. u. 117–138 között) építtetett, és amelyben a császár, felesége és számos utódja elhamvasztott maradványait tartalmazó urnákat helyeztek el. A henger alakú, majd 50 méter magas épületet később erőddé alakították át, amelyet néha a pápa is használt. Katonai laktanyaként és börtönként is használták, ma pedig múzeumnak ad otthont.

Theodorik mauzóleuma

A Nagy Theodorik (uralkodott Kr. u. 471 és 526 között), a gótok királya számára épült mauzóleum (néha „Theoderik” néven is írják) egy kör alakú építmény, amely az itáliai Ravennában található. A kétszintes építmény körülbelül 15 méter magas, 11 méter átmérőjű, legalább 230 tonna kőből épült és kupolás tetővel fedett. Miután a Bizánci Birodalom 540-ben legyőzte a keleti gótokat, elszállították Theodorik maradványait, és a mauzóleumot templommá alakították át.

Dzsószer-piramis

Dzsószer egyiptomi fáraó volt, aki körülbelül 4700 évvel ezelőtt uralkodott. Egy lépcsős piramisa épült Szakkara mellett. Ez volt az első piramis, amelyet Egyiptomban építettek, 60 méter magas volt, hat, egymásra épített réteggel. A piramis alatt épített alagutak egy körülbelül 5,5 kilométer hosszú labirintust alkotnak, és ebben a labirintusban található egy sírkamra, ahol Dzsószer nyugszik. Múmiája már rég eltűnt, de a király gránit szarkofágjának 32 darabját megtalálták.

A maja királyi sír

2024 januárjában a Tulane Egyetem régészei arról számoltak be, hogy a guatemalai Chochkitam településen egy 1700 éves maja király sírját találták meg. A sírban egy jáde maszk, puhatestű kagylók, valamint emberi combcsontokra vésett rajzok és írás található. Az egyik rajz egy királynak látszó személyt ábrázol, aki egy olyan jáde maszkot tart a kezében, mint amilyet a sírban találtak. Úgy tűnik, hogy az írások a király apjáról és nagyapjáról szólnak, és összekapcsolják őket Tikal és Teotihuacan városok uralkodóival.

Chauchilla temető, Nazca

A Chauchilla temető Peru déli részén található, a Csendes-óceánhoz közeli száraz területen. A benne eltemetett emberek a Nazca-kultúrából származnak, amely nagyjából Kr. e. 100-tól Kr. u. 800-ig virágzott a területen. A temető ősi kora ellenére a temetőben nyugvó emberek maradványai a régió száraz éghajlata miatt figyelemre méltóan jól megőrződtek. A temető a múltban jelentős fosztogatásokat szenvedett el, bár a helyzet 1997-ben javult, miután új törvények elfogadása nagyobb jogi védelmet biztosított.

Cahokia 72. halma

Cahokia egy jelentős lelőhely Illinois déli részén, amely Kr. u. 1000 és 1200 között érte el a csúcspontját. Az egyik halom, amelyet ma Mound 72-nek neveznek, több mint 200 temetkezést rejt, amelyek közül néhány emberáldozatra utaló nyomokat mutat. Eredetileg úgy vélték, hogy a halomba két magas státuszú férfit temettek nagyszámú feláldozott személlyel. 2016-ban az Illinois-i Egyetem új tanulmánya megállapította, hogy a középpontban eltemetett emberek egy férfi és egy nő voltak, és a közelben más férfi és női temetkezések is voltak. Lehetséges, hogy az emberáldozatok száma alacsonyabb volt, mint korábban hitték. Egy másik, ugyanebben az évben az illinois-i kutatók által közzétett tanulmány szerint a feláldozott nők Cahokia területén kívüli területekről származtak, ami felveti a kérdést, hogyan kerültek oda.

Amanishakheto piramisa

Amanishakheto királynő a Kush Királyság uralkodója volt, aki több mint kétezer évvel ezelőtt uralkodott. Kush a mai Egyiptom és Szudán határán helyezkedett el, fővárosa pedig Meroe volt. Uralkodása idején a római hadsereg Kushba való betörési kísérleteit visszaverték, és végül békeszerződés jött létre Róma és Meroe között. Halála után egy piramisban temették el, aranyból készült ékszerekkel. A piramist a 19. században lerombolták, de az ékszerek egy része megmaradt.

A sikoltozó múmia

Pentawere herceg (néha Pentawer néven is írják) III. Ramesszész fia volt, aki megpróbálta – valószínűleg sikeresen – megölni apját. Része volt egy összeesküvésnek, amelyben katonai és polgári tisztviselők, a királyi hárem női tagjai, sőt még a saját anyja is részt vett. Pentawere a merénylet után öngyilkosságra kényszerült. Nem mesterségesen mumifikálták (helyette természetes múmiává vált), és az arca olyan pózban van, amely látszólag kínok között mutatja, ezért kapta a „sikoltozó múmia” becenevet.

Jézus sírja a Szent Sír-templomban

A jeruzsálemi Szent Sír-templomban található egy sír, amelyben a hagyomány szerint Jézus teste volt a feltámadása előtt. Heléna, Konstantin római császár édesanyja állítólag ellátogatott a helyszínre, és egy sziklasírt azonosított Jézus sírjaként. Maga a sírhely le van zárva, és egy szentély takarja, de 2016-ban megnyitották, hogy lehetővé tegyék a konzerválási munkálatokat, így a tudósok rövid időre bepillantást nyerhettek Jézus feltételezett sírjába.

„Vámpírsír” Bulgáriából

2014-ben a bulgáriai Perperikon területén ásatásokat végző régészek egy olyan sírt fedeztek fel, amely egy olyan személy maradványait tartalmazta, akibe egy vasrudat szúrtak a szíve tájékán keresztül. Nikolai Ovcharov régész a The Telegraph című brit lapnak elmondta, hogy a temetés a 13. század elejére datálható, és hogy a szívbe szúrt rúddal a halottat a vámpírrá válás ellen akarták megvédeni. Hasonló temetkezéseket találtak Bulgária más részein is.

Sellőágyon eltemetett nő

Görög régészek egy olyan nő maradványait találták meg, akit egy bronz ágyon temettek el, amelynek oszlopain sellők ábrázolása látható. A lelet a Kr. e. első századból származik, és az észak-görögországi Kozani város közelében találták meg. Az ágyon egy kígyót a szájában tartó madár képe is látható, amely Apollón görög isten szimbóluma. A nő fején arany babérlevelek voltak, amelyek valószínűleg egy koszorú maradványai. A nő kezén is találtak aranyszálakat, amelyek valószínűleg hímzésből származnak.

Silla királyi sírok

Silla egy királyság volt, amely nagyjából Kr. e. 57-től Kr. u. 935-ig virágzott a Koreai-félszigeten. Fővárosa a mai Dél-Korea területén fekvő Gyeongdzsuban volt, a sillai uralkodókat és a királyi család más tagjait pedig a közeli, halmokkal fedett királyi sírokban temették el. E sírokban különféle kincseket találtak, többek között aranykoronákat, arany diadémokat, fülbevalókat, nyakláncokat, medálokat, öveket, gyűrűket, kardokat, aranyedényeket és aranyból vagy ezüstből készült sapkákat.

Atreusz kincstára, más néven Agamemnón sírja

Az Atreusz kincstára, más néven Agamemnón sírja egy méhkas alakú sírkamra Görögországban, amely körülbelül 3300 éves. Atreusz és Agamemnón egyaránt királyok voltak az ókori görög legendákban, és néhány korai tudós feltételezte, hogy a sírkamra egyikükhöz vagy másikukhoz kapcsolódhat. Ma már tudjuk, hogy ez a sír a ma mükéneiként ismert civilizációhoz tartozik, és hogy Görögország más részein is építettek hasonló sírokat. Bár nem tudjuk, hogy ez a konkrét sírhelyet kinek építették, nem valószínű, hogy bármelyik legendás szereplőnek.

Tollund-ember

Az 1950-ben egy dániai mocsárban talált „Tollund-ember” körülbelül 4400 évvel ezelőtt élt, és abba halt bele, hogy egy nyakára kötött kötél megfojtotta. A mocsár figyelemre méltó állapotban őrizte meg a testét, így a régészek meg tudták állapítani, hogy halálakor 30-40 éves lehetett, és az utolsó étkezése zabkásából és halból állt. Hogy hogyan végezte így, az vita tárgyát képezi: gyilkosság, öngyilkosság, emberáldozat vagy bűnözőként való kivégzés mind felmerül lehetőségként. Dániában ebben az időben még nem használták az írást, így a tudósok nem rendelkeznek olyan feljegyzésekkel, amelyeket elemezni tudnának.

Ampato asszonya

Az „Ampato asszonyát”, más néven az „inka jéglányt” és „Juanitát” 1995-ben fedezték fel a Peru déli részén található Ampato vulkánon. Súlyos ütést kapott a tarkójára, ami arra utal, hogy megölték – valószínűleg egy rituálé keretében emberáldozatot mutattak be. A maradványok vizsgálata során kiderült, hogy szertartási tunikát és fejfedőt viselt, nem voltak alultápláltságra utaló jelek a testén, és körülbelül 15 éves lehetett, amikor megölték. 2023-ban elkészült az arcrekonstrukciója, így tudjuk, hogyan nézett ki.

Nagy Sándor sírja

Kr. e. 323-ban Nagy Sándor Babilonban halt meg, miután meghódított egy birodalmat, amely a Balkántól a mai Pakisztánig terjedt. Birodalma halála után szétesett, és I. Ptolemaiosz, Alexandrosz egyik hadvezére, aki később Egyiptom uralkodója lett, Egyiptomba vitte a holttestét. Alexandriában végül egy Alexandrosznak szentelt sírkamrát építettek, és a holttestét ebben helyezték el. Sajnos ez a sír ma már elveszett, és kicsi az esélye annak, hogy valaha is megtalálják azt vagy Sándor holttestét. Az ókori írók azonban tárgyalják a sírhelyet, és megjegyzik, hogy olyan nagyhatalmú emberek, mint Augustus római császár, tisztelegtek Alexandrosz maradványai előtt.

Elolvasom a cikket