Az ikervizsgálatok azért különösen hasznosak a tudósok számára, mert az ikrek genetikailag nagyon hasonlók. Az egészségi állapotbeli különbségek – mint például a depresszió tünetei , ebben az esetben – ezért nagyobb valószínűséggel az olyan változóknak tudhatók be, mint az étrend, a testmozgás és az életkörülmények.
Az ausztráliai University of New South Wales (UNSW) kutatóinak vezetésével a tanulmányban 3483 személy étrendre és hangulatra vonatkozó felmérési adatait elemezték. A résztvevők mindegyike 45 éves vagy annál idősebb volt, a nyomon követési időszak pedig 11 évig tartott.
„Az ikerpárok 50-100 százalékban osztoznak genetikai hátterükön, és ha együtt nevelkednek, akkor ugyanazt a családi környezetet osztják meg” – mondja Karen Mather genetikus, az UNSW munkatársa.
„Az ikervizsgálat egyik előnye, hogy segíthet kezelni azt a problémát, hogy nem kívánt tényezők, például a korai életkori társadalmi-gazdasági státusz befolyásolják az eredményeket”.
A kutatócsoport „szerény” különbséget talált a depressziós tünetekben a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztásúnak (átlagosan 2,1, illetve 2,0 átlagos napi adag), illetve az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztásúnak (0,3, illetve 0,5 átlagos napi adag) minősítettek között.
Amikor a mérsékelt zöldség- és gyümölcsbevitelt az alacsony bevitellel hasonlították össze, a depresszióban mutatkozó különbség a zöldségfogyasztás esetében kevésbé volt kifejezett, a gyümölcsbevitel esetében pedig nem volt.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a vizsgálatban résztvevők többsége még mindig az általánosan ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztási szint alatt volt: összesen legalább napi öt adagot fogyasztott.
„Azt találtuk, hogy a két nagy skandináv tanulmányban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás különösen alacsony volt, mindkét tanulmány átlaga kevesebb mint fele volt az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott, legalább napi öt adag bevitelének” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Annabel Matison, az UNSW táplálkozástudományi kutatója.
„Nem tudjuk, hogy a depressziós pontszámok csökkenése milyen mértékű lenne, ha a bevitelt az ajánlott szintre emelnénk”.
Bár az adatok nem elég részletesek ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést bizonyítsanak – a fizikai aktivitást például nem vonták be az elemzésbe –, a viszonylag nagy mintanagyság és az ikrek felhasználása a tanulmány mellett szól, ami arra utal, hogy itt összefüggés van.
„A tanulmány megállapítása a magasabb gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a depressziós tünetek közötti védő kapcsolatról összhangban van a legtöbb korábbi bizonyítékkal” – írja a csapat a közzétett tanulmányában.
Tudjuk, hogy a gyümölcsök és zöldségek egészségünk számos különböző aspektusára jó hatással vannak. Korábbi tanulmányok már rámutattak az étrend és a depresszió, valamint a depresszió és a bélrendszer egészsége közötti összefüggésekre (amelyeknek jót tehet a kevésbé ultrafeldolgozott élelmiszerek).
A vizsgálatban résztvevők életkora is fontos: a depressziós zavarok általában 55 és 75 év közötti felnőtteknél érik el a csúcspontjukat, és ez a kutatás azt sugallja, hogy a több gyümölcs és zöldség fogyasztása potenciálisan egyszerű módja lehet ennek a problémának a kezelésének.
