Lengyel kutatók olyan kartometriai térképet tettek közzé, amely a lengyel folklórban szereplő természetfeletti lények eloszlását mutatja a lengyel–német határ mentén. A térkép gyönyörűen megtervezett, reneszánsz térképekre emlékeztető formában ábrázolja a különböző bejelentett jelenségeket, köztük ördögöket, szellemeket, varázslókat, gnómokat, törpéket, óriásokat, sárkányokat, boszorkányokat, sellőket, szellemeket, vérfarkasokat és rémálmokat.
A kiadvány részeként szabadon hozzáférhető térkép egy szélesebb körű tanulmány részét képezi, amely az e természetfeletti lényekről szóló történetek eredetét vizsgálja Pomeránia és Mecklenburg történelmi régióiban. A térkép elkészítéséhez a kutatók 1500, a 19 században és a 20 század elején néprajzosok és folkloristák által gyűjtött természetfeletti történetet vizsgáltak meg, amelyek közül hatszáz a régió táji jellegzetességeihez kapcsolódott.
Ebben az időszakban a népmesék iránt érdeklődő tudósok különböző módokon próbálták meg kutatási eredményeiket térbelileg megjeleníteni. Ennek eredményeképpen olyan kollektív tanulmányok születtek, amelyek a helyi közösségek hiedelem-elbeszéléseit vizuális adatokká alakították, amelyek a 20. századra térképeken és atlaszokban jelentek meg. Ezek a térképek a konkrét kulturális jelentőségű helyszíneket, valamint a kulturális jelenségek körét és elterjedési mintázatát mutatták be.
Objektum doboz
„A számítógépes folklorisztika kvantitatív megközelítésének köszönhetően ma már olyan verbális folklór adatbázisok jönnek létre, amelyek lehetővé teszik az egyes hiedelemmotívumok előfordulásának gyors térbeli elemzését, de megragadják azok szociokulturális-táji kontextusát is” – magyarázza a csapat a tanulmányában
A térképet a legendákban említett konkrét szörnyeket és fantáziákat ábrázoló közeli képek veszik körül.
Ezenkívül az Intelligent Search Engine for Belief Legends (ISEBEL), amely mintegy 90 ezer népmesét és metaadatot tartalmaz Hollandiából, Dániából és Északkelet-Németországból, értékes forrást jelent a térinformatikai kutatások számára. Ezt az adatbázist már mások is hasznosították, akik más európai kontextusokban a mítoszok elterjedésének feltérképezésére használták.
E legutóbbi térkép esetében a csapat elsősorban a táj egyes pontjaihoz kapcsolódó hátborzongató eseményekkel kapcsolatos helyi történetekre volt kíváncsi. Ilyen lehetett például az óriásokhoz köthető szokatlan sziklaelemek vagy a boszorkányok gyülekezőhelyének tartott dombok.
„A kapott adatok jellegét figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy olyan térképet készítünk, amely egyesíti a különböző kutatási és művészeti szempontokat. Térképünk abból a törekvésből fakad, hogy a reneszánsz térképekre emlékeztető művészi és szimbolikus elemeket egyesítsük a modern [térinformatikai rendszer (GIS)] eszközök által nyújtott lehetőségekkel” – magyarázzák.
„Egyszerre szolgál tisztelgésként a 17. és 18. század jeles kartográfusai előtt és a különböző formák, struktúrák és módszertanok szintézisének és egymás mellé állításának posztmodern koncepciójának megnyilvánulásaként, ami megkönnyíti a gazdag, többdimenziós jelentőségű térképek létrehozását.”
