Igazából a szalagcím megint becsap minket, ugyanis csak papíron állt le az orosz gáz exportja Európába Ukrajnán keresztül – mondta a Magyar Hírlap stúdiójában Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója hozzátette, a 2019-ben kötött, öt évre szóló szerződés december 31-ével lejárt, az ukránok ezt nem akarták meghosszabbítani.
Kiemelte, igazából a gáz továbbra is jön a Jamal vezetéken keresztül, azonban az csak papíron nem orosz, ugyanis üzletet kötött Oroszország és Azerbajdzsán, aminek a lényege, hogy papíron Oroszország átad bizonyos mennyiségű gázt Azerbajdzsánnak, és ezért cserébe Azerbajdzsán bizonyos mennyiségű gázt átad Oroszországnak. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a molekula Azerbajdzsánból átmegy Oroszországba, ez csak papíron történik, és így papíron minden rendben van, ugyanis az a gáz, ami a Jamal vezetéken keresztül érkezik, az így már nem orosz gáz, hanem azeri vagy türkmén, vagy valamilyen másfajta, azonban valójában, ha a molekulát nézzük, az egy orosz molekula lesz, csak papíron más címkét ragasztottak rá.
Hozzáfűzte, az európaiak mondhatják, hogy nem vesznek orosz gázt, ez ugyanolyan, mint amikor a németek, franciák azt mondják, hogy nem vesznek orosz olajat, pedig de, indiai dízel formájában meg törökországi átcímkézéssel.
Megjegyezte, az Északi áramlatot direkt robbantották fel, mert ezzel úgymond piacot teremtettek a drága amerikai LNG-nek. Ehhez képest az orosz vezetékes gáz sokkal olcsóbb, még ha átfestik és azerinek hívják vagy türkménnek, attól még az olcsóbb lesz, mint az amerikai LNG-gáz, és az európai ipar még mindig rá van utalva erre az orosz vagy azeri, vagy türkmén földgázra.
Kiszelly Zoltán kifejtette, amikor az orosz gázról beszélünk, akkor a német, francia politika attól fél, hogy amennyiben a mi térségünk továbbra is kap olcsó orosz vezetékes energiát, akár azeri vagy türkmén gáz formájában, az versenyelőnyt jelent a térségünknek. Ugyanis, ha mi olcsó energiát tudunk továbbra is a cégeknek biztosítani, még több cég vándorol el Nyugat-Európából. Azt látjuk, hogy azért jött ide a BMW, azért jött ide a BYD, mert itt van olcsó energia részint orosz vagy részint más országokból érkező energia, atomenergia, és ha ugye ezt mi fent tudjuk tartani, akkor még több cég jön ide, és ha onnan eljönnek a cégek, még több gyárat kell bezárni – magyarázta a szakértő.
Az energiakérdés központi elem lehet 2025-ben, ugyanis azt látjuk, hogy Donald Trump azt mondja, hogy még több amerikai olajat és gázt kell venni, mint ismeretes, aranyáron. Ez az egyik része a 2025-ös évnek, hogy Trump még több olajat, még több LNG-t akar Európára sózni. A másik nyilván az, hogy az európai iparnak is egy új üzleti modellt kell kitalálnia, ugyanis az olcsó orosz energiára épülő üzleti modell, amiből Európa gazdag lett, amiből a németek a nyolcvanas évektől egészen mostanáig jól működtek, az most már nincsen.
Emlékeztetett, ezért mondta Mário Draghi tavaly szeptemberben a híres jelentésében, hogy évente 800 milliárd euró hitelt kéne fölvenni és pont az ilyen problémák megoldására fordítani, de hát látjuk, hogy az ukrajnai háború elviszi a pénzt, illetve a fegyverkezés és a jóléti kiadások elviszik a pénzt. A jóléti kiadásokat nem akarják csökkenteni, mert akkor megbuknának ezek a kormányok. Az ukrajnai háborúban az európaiaknak nagyobb szerepet kell átvállalniuk, mert az amerikaiak ebben nem fognak már pénzt tenni vagy csak minimális pénzt fognak tenni – hívta fel a figyelmet.
Megjegyezte, magyarul egyre kevesebb pénz marad a legatyásodott, lepusztult, lerohadt európai infrastruktúrának a fejlesztésére. Akár a német vasutakra gondolunk, akár ezekre az energetikai hálózatokra – jegyezte meg Kiszelly Zoltán.
Objektum doboz
