Vérnyomásnak nevezzük azt az erőhatást, amely révén az áramló vér az erek falát belülről feszíti. A sok háztartásban megtalálható automata vérnyomásmérő készülékek két értéket jelenítenek meg a mérés végén. Az első, nagyobb szám az úgynevezett szisztolés, míg a második, kisebb szám a diasztolés vérnyomás értéke. Előbbit a szív összehúzódásakor, utóbbit a szív elernyedésekor lehet mérni. A vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm) fejezzük ki. Ezenkívül a vérnyomásmérők egy harmadik értéket is megjelenítenek, amely nem más, mint a pulzus, azaz a szívdobbanások percenkénti száma.
Milyen a jó vérnyomás?
A túlzottan alacsony és túlzottan magas vérnyomás egyaránt kiválthat panaszokat, illetve szövődménykockázatokat. Mint az a Magyar Hypertonia Társaság tájékoztatójában olvasható, optimálisan a szisztolés vérnyomás értéke 120, a diasztolés vérnyomásé 80 Hgmm alatti. Ezzel együtt 130 alatti szisztolés és 85 alatti diasztolés érték esetén is még normális vérnyomásról beszélhetünk. Az ezt meghaladó értékek viszont fokozott veszélyt hordoznak magukban a szövődmények tekintetében: minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobbat.
A magasvérnyomás-betegség, avagy hipertónia diagnózisát akkor állítják fel az orvosok, ha a rendelőben három különböző alkalommal mérve is meghaladja a páciens vérnyomása a 140/90-es határérték legalább egyikét. Otthon mérve viszont a 135/85 feletti értékek is magasnak számítanak. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egyetlen mérés önmagában még nem perdöntő. Egy-egy hét különbséggel legalább háromszor meg kell mérni a vérnyomást, alkalmanként legalább két, de inkább három mérést elvégezve egyperces időközökkel. Amennyiben az így mért számok átlaga is meghaladja az említett felső határt, akkor valóban magas vérnyomással van dolgunk.
Ami az ellenkező végletet illeti, a kórosan alacsony vérnyomáshoz kevésbé lehet pontos értékeket rendelni. Általában véve a 100 Hgmm alatti szisztolés érték tekinthető alacsonynak, de csak akkor, ha ehhez panaszok is társulnak. Alacsony vérnyomás következtében legtöbbször szédülés, hányinger, koncentrációs és látászavarok jelentkeznek tünetként.
Így kell mérni a vérnyomást
A megbízható eredmény érdekében fontos, hogy betartsunk néhány alapszabályt az otthoni vérnyomásmérés során. Ellenkező esetben ugyanis rossz adatokat kaphatunk. Mindenképpen szükséges, hogy nyugalmi helyzetben mérjük a vérnyomást: előtte 30 percig ne fogyasszunk se koffeint, se alkoholt, illetve a megelőző öt percben már ne mozogjunk, ne beszéljünk. A mérés során üljünk egy kényelmes székben, amelynek támlája megfelelően megtámasztja a hátat. Ügyeljünk rá, hogy lábainkat ne tegyük keresztbe, alkarunkat pedig a szív magasságában támasszuk alá – például egy asztalra helyezve. A vérnyomásmérő mandzsettáját a ruhátlan felkar közepére kell felhelyezni úgy, hogy az alsó szél is a könyökhajlat felett legyen. Végezetül ugye ne felejtsük, hogy egyetlen mérés sosem elegendő.
