A szorongás normális reakció stresszes helyzetekben, de a szorongásos zavar (generalizált szorongás – GAD) tartós, intenzív és a mindennapokat megnehezítő állapot.
A GAD esetében az ember gyakran aggódik különböző dolgok miatt, és képtelen kontrollálni az érzéseit. A diagnózist akkor állítják fel, ha a tünetek hat hónapnál hosszabb ideje fennállnak. Ha ezeket tapasztaljuk magunkat, kérjünk segítséget, ugyanis a szorongás magától nem múlik el, sőt, az esetek nagy százalékában rosszabb lesz: akár munkaképtelenséghez vagy különféle addikciókhoz vezet és könnyen ördögi körbe kerülhetünk. A leggyakorobb jelek a következők.
Folyton a testünket figyeljük
Az egyik leggyakoribb jel, hogy valaki túlzottan aggódik a saját tünetei miatt. Hiába vizsgáltatja ki magát, a panaszok nem enyhülnek, esetleg bizonyos tünetek elmúlnak és újak jelentkeznek. A leggyakoribbak a heves szívdobogásérzés, a légszomj, a szédülés vagy a különféle emésztési panaszok, de a GAD-nak ezeken kívül kismillió megjelenési formája is van.
Mindent túlgondolunk
A GAD-ban szenvedők hajlamosak túlzottan analizálni a gondolataikat és nem tudnak kiszállni a negatív gondolati spirálokból. Többnyire ugyanazokat a gondolatmeneteket futtatják magukban és a legrosszabb kimenetelre számítanak. Jellemző rájuk, hogy az apróságokat is túl komolyan veszik, ami tovább növeli a szorongást.
Folyamatosan megnyugtatásra vágyunk
A megnyugvás folyamatos keresése szintén a szorongásos rendellenesség jele lehet. Az érintettek gyakran próbálnak visszaigazolást kérni másoktól vagy saját maguktól, hogy csökkentsék az aggodalmaikat. Ez a viselkedés azonban gyakran csak ideiglenesen enyhíti a szorongást, hosszú távon pedig fenntartja azt, ugyanis rontja az önmegnyugtatás képességét.
Folyamatosan úgy érezzük, valami nincs rendben
A szorongásos zavar gyakori jellemzője az állandó meggyőződés, hogy valami nincs rendben. Sokan úgy érzik, hogy valami nem működik vagy elromlott bennük, ami tovább mélyíti a szorongás körforgását. Bár a szorongás önmagában is kellemetlen, a probléma az állandó félelemmel és önmarcangolással társul.
A tolakodó gondolatokat túlértékeljük
A tolakodó gondolatok – gyakran értelmetlenek vagy nemkívánatosak – súlyosabbnak tűnhetnek, mint valóban, mert a test fenyegetésként kezeli őket.
Mit tehetünk, ha szorongásos rendellenességre gyanakszunk?
Ha úgy érezzük, hogy a fentiek igazak ránk, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a problémát. Keressük fel a háziorvost, aki a megfelelő szakemberhez irányíthat. Jelentkezzünk be pszichoterápiára vagy tanácsadásra: egy terapeutával való együttműködés megoldás lehet az érzéseink megértésében és kezelésében. Az enyhébb esetekben az önsegítő technikák is beválhatnak, az olyan módszerek, mint a mindfulness, a rendszeres testmozgás, vagy a légzőgyakorlatok szintén hasznosak lehetnek.
