Amennyiben a zsibbadás rohamszerűen jelentkezik, csak rövid ideig tart és spontán elmúlik, akkor minden bizonnyal átmeneti véráramlás-zavar húzódik a háttérben. Ez lehet attól is, hogy nem megfelelő pozícióban feküdtünk az ágyban. Ennek hatására azt érezhetjük, mintha milliónyi tű szúrkálná egyszerre az érintett végtagot. Szerencsére ilyen helyzetben könnyen orvosolhatjuk a problémát a végtag alapos átmozgatásával, illetve egy másik pozíció felvételével.
Nagyobb eséllyel alakulhat ki karzsibbadás abban az esetben, ha karunkat a fejünk alá helyezve fekszünk, vagy ha karunk behajlított, a csukló pedig befelé görbül. De akkor is, ha az oldalunkon fekve a karunk a törzsünk alá kerül.
A zsibbadás azonban akár komoly betegségeket is jelezhet. A carpalis alagút-szindróma olyan idegleszorítással járó rendellenesség, amely a csukló területét érinti, hatására pedig zsibbadás és fájdalom jelentkezhet a csukló külső oldalán, illetve az ujjakban. Tünetként a bizsergés vagy zsibbadás eleinte nappal jelentkezik az ujjakban, később pedig éjszaka is egyre gyakrabban okoz problémát. Általában olyan esetekben alakul ki, amikor a csukló hosszabb ideig végez valamilyen monoton mozgást: például az egér és a billentyűzet használata kiválthatja, de például futószalag mellett végzett munka során is felerősödhet. Hogy az alagút-szindrómát elkerüljük, fontos a végtagok rendszeres átmozgatása.
Ha a zsibbadás hátterében a perifériás idegek betegsége áll, akkor elsősorban gerincbetegségekről lehet szó. Ezek közül ki lehet emelni a porckorongsérvet, a gerincmeszesedést, a gerincvelő kóros, például ér eredetű folyamatait, keringési zavarát és daganatát. A lumbágó és az isiász szintén járhat a végtagok zsibbadásával. Ezenkívül a gerincben és a végtagokban futó idegek sérülése is okozhat érzészavart, így zsibbadást.
A polineuropátiák szintén okozhatnak zsibbadást, hiszen ezek is a perifériás idegrendszert érintik. Hátterükben cukorbetegség, autoimmun betegségek és endokrin betegségek egyaránt állhatnak.
Ha a test egy része nem kap elegendő vért, az idegek nem működnek megfelelően, ami szintén zsibbadást eredményezhet. Néhány egészségügyi állapot azonban krónikus keringési problémákat okozhat, amelyek a kézzsibbadást folyamatos problémává teszik. Ezek többek között az alábbiak lehetnek:
- plakk felhalmozódás az artériákban;
- a vénák gyulladásos megbetegedése;
- Raynaud-kór.
A legtöbb esetben az éjszakai zsibbadás hátterében egyszerűen a kényelmetlen testhelyzet áll. Előfordulhat azonban, hogy a tünet olyan betegséget jelez, amely azonnali orvosi ellátást igényelhet. Ha a zsibbadás zavartsággal, szédüléssel, esetleg bénultsággal jár együtt, mihamarabb keressünk fel egy szakembert. De akkor is érdemes orvoshoz fordulni, ha a testrészbe az átmozgatást követően sem tér vissza az élet, erőtlen és érzéketlen marad, illetve ha beszéd- és látászavarok is társulnak a tünethez.
