Bár életük ma könnyűnek tűnhet őseikhez képest, még mindig sok stresszel kell szembenézniük – beleértve az állatorvoshoz való látogatásokat.
Néhány évvel ezelőtt franciaországi kutatók kimutatták, hogy az, ahogyan a kutyatulajdonos viselkedik az állatorvosnál, befolyásolja kedvence stressz-szintjét. A tanulmány kimutatta, hogy a negatív tulajdonosi magatartás, például a szidás, fokozza a kutya szorongását az állatorvosi vizsgálat során.
A Queen’s University Belfastban végzett friss kutatásunk előtt azonban senki sem vizsgálta kontrollált környezetben a gazdi stressz hatását kutyáira.
Tanulmányunk különbözik a fenti kutatásoktól, mivel kifejezetten a szívritmus változásán keresztül mért tulajdonosi stressz hatását vizsgálja a kutyájuk által az állatorvosnál tapasztalt stresszre.
Kísérletünkben huszonnyolc tulajdonos és kutyájuk vett részt. Mind a tulajdonosok, mind a kutyák szívritmus-monitorokat viseltek a kísérlet során, hogy nyomon követhessük és rögzíthessük a szívritmusukat és a szívritmus-variabilitásukat – a stressz szintjének mérésére.
Ezután a tulajdonosokat stresszhatásnak vagy stresszoldó beavatkozásnak tettük ki, és figyeltük, hogy ez milyen hatással volt rájuk és kutyáikra.
A stresszt okozó beavatkozás egy digitális stressztesztből állt, amelynek során a tulajdonosoknak egy szellemi számolási feladatot, valamint egy szóbeli bemutatási feladatot kellett végrehajtaniuk. A stresszoldó beavatkozás egy ötperces vezetett légzésmeditációs videó volt.
Azt találtuk, hogy a kutyák szívverése csökkent, ahogy megszokták az állatorvosi klinikai környezetet. Ez arra utal, hogy az állatorvosoknak időt kellene adniuk a kutyáknak, hogy megszokják a klinikát, mielőtt megvizsgálják őket.
Ez nemcsak a stresszt csökkenti, de javíthatja az elvégzett vizsgálatok vagy tesztek érvényességét is, mivel az olyan mérőszámok, mint a szív- és légzésszámok a fokozott stressz hatására megemelkedhetnek.
Érzelmi fertőzés
Azt is megállapítottuk, hogy a tulajdonosok szívritmusának a kísérlet előtti és a kísérlet alatti változása előre jelezheti a kutyájuk szívritmusának változását. Ha a tulajdonos szívritmusa a kísérlet során emelkedett vagy csökkent, akkor a kutya szívritmusa is valószínűleg ezzel párhuzamosan emelkedett vagy csökkent.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák felismerhetik a stresszt a gazdáikban, és ez az „érzelmi fertőzés” folyamatán keresztül befolyásolhatja a saját stressz-szintjüket.
Ez az a jelenség, amikor az emberek és más állatok tudatosan vagy tudattalanul „elkaphatják” vagy utánozhatják a környezetükben élők érzelmeit és viselkedését.
Ez azt is jelezheti, hogy a kutyák a gazdáiktól várják, hogyan reagálnak az új környezetre. A gazdákat megkérték, hogy a kísérlet időtartama alatt ne lépjenek kapcsolatba kutyáikkal. Így a kutyáik által a tulajdonosok stresszének bármilyen felmérése a tulajdonos és a háziállat közötti közvetlen kommunikáció nélkül történt.
Mit jelent ez az átlagos kutyatulajdonos számára? Ha a stresszünk hatással lehet a kutyáinkra, akkor ezt figyelembe kell vennünk, amikor az állatorvoshoz megyünk. Ha az állatorvosok segítenek a tulajdonosoknak abban, hogy nyugodtabbnak érezzék magukat a rendelőben, az segíthet abban, hogy a kutyáik is nyugodtabbak legyenek.
Míg kutatásunk elsősorban a kutyák és gazdáik közötti kötődésre összpontosított, egy nemrégiben készült, a kutyák viselkedését vizsgáló tanulmány szerint a kutya számára ismeretlen, stresszes ember izzadságszaga befolyásolta a kutya tanulását és megismerését egy kognitív előítéletességi teszt során.
A teszt azt méri, hogy az állat pozitív vagy negatív érzelmi állapotban van-e, és hogy valószínűleg optimista vagy pesszimista szemlélettel hoz-e döntéseket.
Ez azt mutatja, hogy a kutyákra nemcsak a gazdájuk, hanem az idegenek stressze is hatással lehet.
A legújabb kutatásainkból egyértelműen kiderül, hogy a kutyák érzékelő állatok, amelyekre hatással van a világ és a körülöttük élő emberek.
A kutyákat gondozó vagy kutyákkal dolgozó embereknek szem előtt kell tartaniuk, hogy saját stresszük hatással lehet kutyáik stresszére.
