A lap utánajárt, hány olyan cég van Szerbiában, amelynek tulajdonosa részben vagy teljes egészében kiskorú, és hogy ők tulajdonosként vagy társtulajdonosként milyen jogokat gyakorolhatnak.
Szerbiában kiskorú személy nem vásárolhat például cigarettát vagy alkoholos italt, még olyat sem, ami nem tömény szeszes ital. Másfelől viszont teljesen szabályosan lehetnek cégek tulajdonosai: a Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) adatai szerint Szerbiában 171 olyan aktív gazdasági társaság működik, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa fiatalkorú. Önálló vállalkozó azonban már nem lehet kiskorú személy, ennek a kategóriának az esetében a törvény szigorúbb feltételeket szab, hogy mikor válik valaki üzletileg cselekvőképessé.
Az adatbázisban volt olyan cég is, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa alig tízéves. Valentina Stanković ügyvéd szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény nem írja elő pontosan, hogy a kiskorúak milyen szerepet tölthetnek be ezekben a cégekben, miközben a családjogi törvényben az áll, hogy az illető a felnőttkorúsággal válik üzletileg cselekvőképessé.
„Tehát egy fiatalkorú nem alapíthat gazdasági társaságot. Annak irányításához is üzleti cselekvőképességre van szükség, így kiskorú személy nem lehet igazgató” – magyarázta az ügyvéd.
„Ez az elhatározásból történő cégalapításra vonatkozik. Másrészt viszont vannak olyan helyzetek, amikor a céget a fiatalkorú személy megörökli akár törvényes örökösödéssel, akár végrendelet útján, de a cég alapítói okiratával összhangban. Tehát örökség útján kiskorú is cégtulajdonossá válhat” – mutatott rá.
A gyakorlatban egy fiatalkorú akár egymaga is lehet egy egytagú gazdasági társaság tulajdonosa vagy társtulajdonos bizonyos százalékarányban. Ő a vagyon részeként minden más tulajdonnal együtt a cégben is tulajdonrészt szerez, de még sincs ugyanabban a helyzetben, mint a felnőtt cégtulajdonosok.
„A kezeléssel a törvényes képviselő, a szülő vagy a gyám lesz megbízva. Sőt, még a törvényes képviselőnek is a Szociális Munkaközpont jóváhagyására van szüksége. Például, ha egy fiatalkorú tulajdonrészt örökölt egy cégben, és azt szeretné eladni, akkor az adásvételi szerződést a törvényes képviselője írhatja alá a Szociális Munkaközpont engedélyével” – magyarázta Valentina Stanković.
Létezik azonban egy nagyon specifikus helyzet, amikor a kiskorú személy üzletileg is cselekvőképessé válik. A családjogi törvény erre 16 éves kortól ad lehetőséget. Annyi a feltétel, hogy előzőleg meg kell nősülnie, férjhez kell mennie, vagy pedig szülővé kell válnia.
„Ha mindezek a feltételek megvalósulnak, vagyis a fiatalkorú a felsorolt jogalapok valamelyikével üzleti cselekvőképességet szerzett és egy cégben is tulajdonrészhez jutott, akkor önállóan rendelkezhet a tulajdonrészével, vagy akár a cég igazgatója is lehet. De a gyakorlatban az ilyen helyzetek nagyon ritkák” – mutatott rá az ügyvéd.
Ezt az esetet leszámítva, amikor valaki 16 évesen üzleti cselekvőképességet szerez, fiatalkorú személy nem vehet részt a cég irányításában.
„A szerződéseket és egyéb iratokat a szülő vagy törvényes képviselő kell, hogy aláírja. Bírósági per esetén pedig még kuszább a helyzet, hiszen a kiskorú személy lenne a vádlott, de őt a törvényes képviselője képviseli, aki viszont ügyvédet is fogadhat” – magyarázta Stanković.
