2025. január 8. szerda. 16:54
A 38 százalékos csökkenés kevesebb mint három év alatt következett be – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) kedden közzétett felméréséből. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az ukrán vezetőben, míg kilenc százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni – számol be az Oroszhírek.
A KIIS emlékeztetett arra, hogy a Zelenszkijbe vetett bizalom 80 százalékos volt, miután 2019-ben megnyerte az elnökválasztást, de 2022 elejére ez az arány mindössze 37 százalékra zuhant.
Az Oroszországgal való eszkaláció utáni első hónapokban az ukrán vezetőbe vetett bizalom szintje 90 százalékra szökött fel, de azóta folyamatosan csökkent a felmérés eredményei szerint.
A felmérésben 2000 18 év feletti válaszadó vett részt a Kijev által ellenőrzött valamennyi területről. Őket telefonon kérdezték meg – közölték az intézet.
A KIIS igazgatója, Anton Hruseckij Zelenszkij bizalmi indexének csökkenését a vezetővel szembeni „kíméletlen és megalkuvást nem ismerő kritikának” tulajdonította, amelyet politikusok, aktivisták és újságírók gyakorolnak a vezetővel szemben, akik „jobban törődnek az »állásukkal«, mint az ország előrehaladásának vágyával”.
„Emlékeztetünk arra, hogy a teljes körű háború körülményei között az elnök nemcsak „az országban működő politikusok egyike”, hanem egy kritikusan fontos közintézmény megszemélyesítője is” – mondta Hruseckij.
Zelenszkij továbbra is hatalmon van Ukrajnában annak ellenére, hogy mandátuma hivatalosan tavaly májusban lejárt. Az elnökválasztást az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt általa bevezetett hadiállapotra hivatkozva jogtalanul mondta le.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban tartott év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy csak akkor tud béketárgyalásokat kezdeményezni Zelenszkijjel, ha választást tart és megnyeri azt, hogy helyreállítsa legitimitását.
Az ukrán vezetőbe vetett bizalom csökkenése a frontvonal mentén folyamatosan előrenyomuló Oroszország és a Zelenszkij által aláírt szigorú mozgósítási törvények közepette következett be, amelyekkel a kijevi erők csapathiányát próbálta kezelni.
