Az már biztos, hogy az amerikai és orosz szakértők megkezdték a Trump–Putyin csúcstalálkozó előkészítését. Karácsony tájékán Moszkvából indult az az elnöki „flottához” tartozó külön repülőgép, amelyik Washingtonba vitt több magas rangú orosz tisztségviselőt. Az orosz delegáció csak pár órát maradt az amerikai fővárosban, majd visszaindult.
Mindkét fél részéről érkeztek olyan megjegyzések, amelyek arra utaltak, hogy egy korai Trump–Putyin találkozó előkészületei történtek. Meg nem erősített orosz források szerint is már folynak az egyeztetések arról, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin személyesen tárgyaljon az ukrajnai háború rendezéséről.
A kiszivárgott, vagy kiszivárogtatott információmorzsák szerint a két fél a leendő csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásáról egyeztetett az amerikai fővárosban.
Erről nem kerültek információk nyilvánosságra, egyelőre a nemzetközi sajtó csak találgat. Szóba került Genf, mert a svájci városban találkozott egymással 2021 júniusában Joe Biden – január 20-ig még hivatalban lévő amerikai elnök – és Vlagyimir Putyin. A hangulat már akkor is meglehetősen fagyos volt a két ország között, elsősorban Ukrajna miatt.
A globális sajtó Dohát, Katar fővárosát is a csúcstalálkozó lehetséges helyszíne között emlegette. A térség másik államának, az Egyesült Arab Emírségeknek a fővárosa, Abu Dzabi azért került szóba, mert ott 2023-ban rendkívül ünnepélyes keretek között fogadták az orosz elnököt.
Mindazonáltal két város látszik egyre inkább esélyesnek a csúcstalálkozó megrendezésére. A török főváros, Ankara és Budapest. Törökország azért esélyes a Trump–Putyin csúcs házigazdájaként, mert 2022. április végén, Recep Tayyip Erdogan kezdeményezésére Isztambulban találkozott egymással az orosz és az ukrán delegáció és alá is írtak egy megállapodást a harcok beszüntetéséről.
Kétségtelen ez a török elnök erőfeszítéseinek volt köszönhető. Akkor már az orosz csapatok Kijev alatt voltak, majd az egyezség megkötése után elhagyták az ukrán főváros térségét. Akkor érkezett Kijevbe Boris Johnson, aki szabályosan ráparancsolt Volodimir Zelenszkijre, hogy rúgja fel az egyezményt és harcoljanak. Az akkori brit miniszterelnök a kollektív Nyugat akaratát továbbította az ukrán elnöknek.
Törökország mellett szólhat az is, hogy Trump tavaly december közepén „nagyon okos embernek” nevezte Erdogant. A csúcstalálkozóval kapcsolatos török pozíciót azonban gyengítheti, hogy a megválasztott amerikai elnök ezt a török államfőnek a szíriai konfliktusban játszott szerepe kapcsán mondta. Vagyis nem Ukrajnával összefüggésben.
Márpedig az amerikai–orosz csúcstalálkozó fő témája az ukrajnai háború lezárása lesz. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy az Egyesült Államok és Törökország egymás riválisai a Közel-Keleten. Ankarának komoly ambíciói vannak a térségben és Észak-Afrikában, amelyek keresztezik az amerikai érdekeket.
Éppen Trump volt az, aki 2020-ban, első elnöki ciklusának idején figyelmeztette a török államfőt arra, hogy milyen veszélyekkel járna a külföldi beavatkozás Líbiában. Pontosabban, itt a török beavatkozásról volt szó.
Szíriával kapcsolatban is elő fognak jönni az amerikai–török érdekellentétek. És akkor még nem beszéltünk az F-35-ös szupermodern harci repülőgép körüli huzavonáról, mert Washington kizárta a programból Ankarát – annak ellenére, hogy Törökország hárommilliárd dollárt invesztált a fejlesztésbe –, mert utóbbi orosz légvédelmi rendszert vásárolt.
Egyes vélemények szerint Magyarország ennél jobb pozícióban van az amerikai – orosz csúcs megrendezésének szempontjából.
Hazánk pillanatnyilag Európában a legaktívabb az ukrajnai háború lezárásának ügyében. Tavaly nyáron, amikor Magyarország átvette az Európai Unió soros elnöki posztját, Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben, találkozott Zelenszkijjel. Majd Moszkvában Putyinnal, Pekingben pedig Hszi Csing-ping kínai elnökkel tárgyalt. Ezt követően Floridában, Trump Mar-a-Lago-i birtokán megbeszélést folytatott az akkor még csak a Republikánus Párt elnökjelöltjével.
Tehát a magyar békemisszió már jóval Trump elnökké választása előtt megkezdődött. Nem elhanyagolható tényező, hogy a küldetés azóta is tart. Donald Trump többször is felhívta telefonon Orbán Viktort és sokatmondó, hogy megválasztása után a magyar miniszterelnök az első külföldi politikusok között volt, akivel felvette a kapcsolatot. A megbeszélések témáiról nem szivárogtak ki részletek, de nehéz lenne azt állítani, hogy Ukrajna nem kerülhetett szóba.
Ezt követően a magyar miniszterelnök december közepén felhívta Vlagyimir Putyint, akivel egy órán át tárgyalt. A Kreml közleménye szerint „alapos eszmecsere zajlott az ukrán kérdésről. Orbán Viktor érdeklődését fejezte ki a válság politikai és diplomáciai megoldásának közös keresése iránt, figyelembe véve számos nyugati vezetővel fennálló kapcsolatait.” A magyar miniszterelnök Facebook-bejegyzésében ezt írta: „A háború legveszélyesebb heteit éljük. Minden rendelkezésre álló diplomáciai eszközt bevetünk a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök(J), nem sokkal az ukrajnai háború kirobbanása előtt tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel(b) Moszkvában
Fotó: Anadolu Agency via AFP/Kremlin Press Office/Handout
Mindezek és sok más is erős pozícióba hozta Magyarországot a csúcstalálkozó megrendezésével kapcsolatban. A megválasztott amerikai elnök és a magyar kormányfő híresen jó kapcsolata, valamint az, hogy Orbán Viktor korrekt viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal is, kedvező helyszínné teheti Budapestet egy amerikai–orosz elnöki egyeztetés számára.
Ugyanakkor más országok is bejelentkeztek a csúcstalálkozó megtartásának helyszíneként. Például Szlovákia.
Robert Fico miniszterelnök közvetlenül karácsony előtt Moszkvában tárgyalt erről Vlagyimir Putyinnal. Az ünnepek után a szlovák miniszterelnök közölte: Szlovákia megfelelő helyszín minden békekezdeményezés megrendezésére az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Hozzátette, hogy erről a kérdésről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Ne becsüljük alá a szlovák ambíciókat. Pozsonyban két évtizeddel ezelőtt találkozott egymással George W.Bush amerikai , és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Már akkor is Ukrajna volt a téma. Az orosz államfő azt kifogásolta, hogy az Egyesült Államok beavatkozott Ukrajna belügyeibe. Tegyük ehhez hozzá, hogy előzőleg már akkor is felmerült Budapest neve, mint az amerikai–orosz csúcstalálkozó lehetséges színhelye.
Mint látjuk, sok ország számára fontos lenne az amerikai–orosz csúcstalálkozó megrendezése. Ez ugyanis azt jelentené, hogy ez az állam élvezné mindkét szuperhatalom bizalmát.
