„Az okostelefonok, laptopok és egyéb számítástechnikai eszközök folyamatos használata miatt egyre több embernél alakulnak ki olyan mozgásszervi problémák, amelyek korábban ritkábban fordultak elő.
Az egyik leggyakoribb ilyen jelenség a kéztőalagút-szindróma, közismertebb nevén »kattintás-betegség«, amely jelentős hatással lehet az életminőségre” – olvasható a Budai Egészségközpont (BHC)közelmúltbeli közleményében. Mutatjuk a további részleteket.
A kéztőalagút-szindróma – vagy más néven karpális alagút szindróma – egy olyan állapot, amely a kéz és az alkar közötti szűk csatornában, az úgynevezett karpális alagútban futóidegek nyomódása miatt alakul ki. Az alagútban futó medianus ideg kulcsszerepet játszik a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj, valamint részben a gyűrűsujj mozgatásában és érzékelésében is. Ha viszont ez az ideg nyomás alá kerül, kellemetlen tünetek léphetnek fel.
Mint sok más egyéb betegségnél, a nők itt is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak, részben a keskenyebb karpális alagútjuk miatt. Ezért is fontos, hogy a nők különösen figyeljenek a tünetekre, és ha szükséges, időben kérjenek segítséget” – emelte ki dr. Ferenc Mária, a BHC reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs főorvosa.
A „kattintás-betegségre” a leggyakrabban az hívja fel a figyelmet, hogy a kezek és az ujjak zsibbadni, bizseregni kezdenek, különösen éjszaka vagy reggel, amikor a csukló behajlított helyzetben van.
Az éjszakai panaszokkal küzdőknek alvás közben csuklósín viselését szokták ajánlani, hogy elejét vegyék a tünetek romlásának.
Aleggyakoribb tünetek közé sorolják továbbá az ujjak ügyetlenségét, a tárgyak megfogásának nehézségét és a kéz szorítóerejének jelentős csökkenését is. „Az állapot előrehaladtával a tünetek tartósabbá válhatnak, és a kéz működésének károsodása is bekövetkezhet” – mutatott rá a szakember.
A kéztőalagút-szindróma kialakulásának egyébként több oka is lehet, ám ezek közül a túlzott igénybevétel – például folyamatos gépelés vagy egérhasználat – a leggyakoribb. Azonban az ismétlődő mozdulatok és a helytelen kéztartás is a karpális alagút túlterhelését eredményezheti.
