Szirtes Györgyi
2025. január 9. csütörtök. 8:49
Frissítve: 2025. január 9. 8:58
A rágós és lassan főződő barna rizs nem biztos, hogy mindenki kedvence. A barna rizst azonban nem szabad alábecsülni.
Míg a fehér rizst feldolgozták, hogy eltávolítsák a külső rétegeit, addig a barna rizs megtartja a korpáját és a csíráját. Más szóval, ez egy teljes értékű gabona – és ez azt jelenti, hogy több rostot tartalmaz.
Amikor fehér rizst eszünk, a szénhidrát gyorsan cukorrá (glükózzá) alakul, és a véráramba kerül, hogy energiaként hasznosuljon. A vércukorszintünk drámaian megemelkedhet, de hamarosan csökken, az energiaszintünkkel együtt.
Hosszú távon, ha továbbra is sok cukrot és finomított szénhidrátot fogyasztunk, a vércukorszint-szabályozó mechanizmusaink kevésbé lesznek hatékonyak, ami növeli az olyan állapotok kialakulásának kockázatát, mint az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség.
A barna rizsben lévő szénhidrátot azonban rostok burkolják, így lassabban bomlik glükózzá. Ezért amikor barna rizst eszünk, lassabban szabadul fel az energia, mint a fehér rizs fogyasztásakor esetleg bekövetkező élesebb vércukorszint-emelkedés.
A barna rizs magasabb rosttartalma azonban nem csak a vércukorszintre van hatással. A teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása hasznos lehet a testsúlyszabályozás szempontjából, mivel ugyanolyan mennyiségű szénhidrát mellett hosszabb ideig érezzük magunkat jóllakottnak.
A rostok a bélrendszer számára is nagyszerűek lehetnek. Segít a rendszeres bélmozgásban, és úgy gondolják, hogy egészségesen tartja a bélbaktériumokat, ami kihathat az immunrendszerünkre, a mentális egészségünkre és több krónikus betegség kockázatára.
A rostok a szívnek is jót tesznek. A magasabb rostbevitel a szív- és keringési betegségek, valamint egyes rákos megbetegedések alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozható. Van némi bizonyíték arra, hogy a barna rizs külső rétegeiben található vegyület egy másik mechanizmuson keresztül javíthatja a szív egészségét.
A barna rizs feltehetően olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják az angiotenzin II nevű fehérjét, amely köztudottan növeli a magas vérnyomás kockázatát és hozzájárul az artériák megkeményedéséhez.
A barna rizs tehát rosttartalmának és a külső rétegekben található különleges vegyületeknek köszönhetően védelmet nyújthat a magas vérnyomás és az artériák megkeményedése, valamint a szív- és keringési betegségek ellen.
A teljes rizsszemben lévő tápanyagok nagy része a külső rétegekben található, amelyeket a fehér rizs feldolgozásakor lecsiszolnak róla.
Ezáltal a barna rizs jobb vitamin- és ásványi anyagforrás, többek között kalcium, vas, foszfor, magnézium, szelén, B1-vitamin (tiamin) és B6-vitamin (piridoxin) is van benne. A barna rizsben például tízszer annyi B1-vitamin van, mint a nem dúsított fehér rizsben. A szívre, az idegekre és az izmokra ható B1-vitamin-hiány (beriberi) olyan népességeket érint, amelyek túlélése a fehér rizstől függ.
A barna rizs antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. Az antioxidánsokat összefüggésbe hozták a krónikus betegségek alacsonyabb kockázatával.
A kutatók 2023 januárjában azonosították a barna rizs fő antioxidánsát, a cikloartenil-ferulátot (CAF). A CAF nem csak antioxidáns hatása révén védi a sejteket, a kutatók szerint más sejtekben is fokozza az antioxidánsok termelését. A polifenol és a fitoszterol (két különböző típusú antioxidáns) hibrid vegyülete, a CAF csökkentheti a koleszterinszintet és elnyomhatja a gyulladást.
