MH/MTI
2025. január 10. péntek. 11:29
Frissítve: 2025. január 10. 11:35
Az EM összefoglalója hivatkozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzésére, amely szerint a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal volt magasabb a mért villamosenergia-felhasználás, mint a megelőző év azonos időszakában. Az éves áramfogyasztás a tavalyelőtti 41 terawattóra felett alakult, de még mindig jócskán elmarad a 2021–2022-ben regisztrált 43-44 terawattórás értékektől. A becslések szerint a háztartási méretű kiserőművek termelése tavaly már a teljes felhasználás körülbelül 6,6 százalékát fedezte. A derűsebb időjárású második-harmadik negyedévekben ez az arány egyaránt mintegy kilenc százalékot tett ki. 2024 végéig 293 ezer kisebb teljesítményű naperőmű állt üzembe, összes beépített teljesítményük már a 2700 megawattot közelíti. Termelésük mérhetővé tétele ezért is fontos eszköze az áramhálózat biztonságos működtetésének, a piaci áramárak visszafogásának.
A földgázfogyasztás az MVM-csoport adatszolgáltatásán alapuló kimutatás alapján 2024 negyedik negyedévében 371,5 millió köbméterrel emelkedett 2023 azonos időszakához viszonyítva. Az együttesen 13,8 százalékos emelkedés a lakossági felhasználás 17 százalékos és a gazdasági felhasználás 11,7 százalékos növekedéséből adódik. A tavalyelőtthöz hasonlóan így összesen mintegy 8,5 milliárd köbméteres éves igényekből hárommilliárd köbméter volt betudható a háztartásoknak.
Az EM kiemeli: 2024-ben az egész éves felhasználás a családoknál minimálisan, 0,3 százalékkal csökkent, a vállalkozásoknál és intézményeknél 1,4 százalékkal nőtt.
Az elemzés rámutat: a nemzetközi energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználást azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani, a jelentős megtakarítás 2024 éves adataiból is kimutatható. Az eredmény jót tesz a klímavédelmi törekvések sikerének: a fosszilis alapú energiatermelés már 2023-ban 18 százalékkal csökkent hazánkban, miközben a naperőművek 2022-höz képest másfélszer több áramot állítottak elő tavalyelőtt. Az energiaszektor zöldítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ra kitűzött, negyvenszázalékos csökkentést Magyarország hét évvel korábban elérte. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv ezért már a kibocsátás megfelezését célozza meg az 1990-es bázisévhez képest a következő évtized elejére – emlékeztetett az EM.
Az alacsonyabb felhasználás erősíti a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát. Az importkitettséget a belföldi kitermelés fokozása is mérsékli. A kimagasló kapacitású tárolók a tél és a fűtési szezon közepén még kétharmadig vannak töltve. Az így mintegy 4,5 milliárd köbméteres készletmennyiség az éves lakossági szükségletek másfélszeresét fedezi. Az ukrán gáztranzit újévi leállítása ezért közvetlenül nem veszélyezteti a zavartalan kiszolgálást, de az első tapasztalatok szerint jelentős piaci áremelkedést okozott – szögezte le a minisztérium.
A magyar családokat a kormány 2025-ben is a rezsicsökkentéssel védi meg a nemzetközi ármozgásoktól. A háztartások hosszú ideje Európában a legolcsóbban jutnak hozzá az áramhoz és a gázhoz. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi körképe szerint tavaly decemberben a svéd háztartásoknak tizenháromszor, a hollandoknak hétszer, az olaszoknak, portugáloknak hatszor többet számláztak a földgázért, a németek, dánok, belgák, angolok, írek és csehek pedig négyszer többet fizettek a villamosenergiáért – erősítette meg a minisztérium összegzése.
A fogyasztás visszafogása, az eredményes zöld átállás érdekében idén is számos intézkedéssel készül az Energiaügyi Minisztérium. Elsőként kedvezőbb feltételekkel, egyszerűbb eljárásrenddel nyílik újra a családi házak korszerűsítését akár 6 millió forinttal támogató energetikai otthonfelújítási program 2025. január 20-val – jelezte az EM.
