MH/MTI
2025. január 10. péntek. 13:47
Közleménye szerint a kisebbségben kormányzó párt „készen áll a küzdelemre és arra, hogy megnyerje a 2025-ös választásokat”, noha támogatottsága a felmérések szerint jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban. A Konzervatív Párt jelenleg a választók 43-45 százalékának támogatását élvezi, míg a kormányzó Liberális Párt mögött az emberek húsz százaléka áll, és szintén húsz százalék körüli támogatottsággal rendelkezik a baloldali Új Demokrata Párt.
Justin Trudeau hétfőn tudatta, hogy kilencévnyi kormányzás után a következő hónapokban lemond hivataláról, döntése pedig azt követően válik érvényessé, hogy pártja megválasztja új elnökét, aki egyben miniszterelnökként is tovább dolgozik. Bejelentette emellett azt is, hogy március 24-ig felfüggesztik a parlament működését, amely előrevetíti, hogy az idei parlamenti választásokat legkorábban májusra írhatják ki.
A párt országos elnöksége január 27-ét jelölte meg határidőnek, ameddig a liberálisok regisztrálhatnak és szavazhatnak az új pártvezető személyére. Az aspiránsoknak 350 ezer kanadai dollárt (97 millió forint) kell fizetniük, hogy indulhassanak a posztért.
A hivataláról decemberben lemondott Chrystia Freeland volt pénzügyminiszter, valamint a Trudeau mellett jelenleg gazdasági szakértőként szolgáló Mark Carney, a kanadai nemzeti bank volt kormányzója készen áll megmérkőzni a Liberális Párt vezetői székért – számolt be a The Globe and Mail című kanadai lap. Mellettük Melanie Joly külügyminiszter és François-Philippe Champagne innovációs miniszter neve merült fel Trudeau utódjaként, ám ők nem jelezték biztosra indulásukat.
Trudeau a nap folyamán az amerikai üzleti élet szereplőivel folytatott megbeszélésén bírálta Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentését, hogy beiktatását követően 25 százalékos vámot vet ki a kanadai termékekre, ha Ottawa nem fokozza az ország határainak védelmét. A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Trudeau a szabad kereskedelem, illetve az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának fontosságát hangsúlyozva azzal érvelt, hogy az amerikai vámok kivetése „negatív hatással lenne mind Kanadára, mind az Egyesült Államokra”, mivel emelnék az árakat, visszatartanák a növekedést és a beruházásokat. „Az olaj, a gáz, az áram, az acél, az alumínium, a fűrészáru, a beton és minden, amit az amerikai fogyasztók Kanadából vásárolnak, hirtelen sokkal drágább lenne” – fogalmazott.
Miután Trudeau kedden határozottan elutasította, másnap taktikai lépésnek nevezte Trump azon felvetését, hogy Kanadát „gazdasági erővel” az Egyesült Államokhoz csatolják annak 51. tagállamaként. Szerinte a megválasztott elnök „nagyon ügyes tárgyalóként” ezzel kívánta elterelni a figyelmet a vitatott vámtarifa-kérdésről.
