Pontosan ez történik Brazíliában. Az egyik ottani állam, a délkeletre fekvő Minas Gerais ugyanis Brazília lítiumtartalékainak akár 85 százalékát is birtokolhatja. Maga az ország viszont az ötödik legnagyobb szállítója ennek az elemnek, amelyet az utóbbi időben elsősorban a lítiumion-akkumulátorok gyártásában használnak fel.
Ahogy Minas Gerais lakói leírják, a lítiumbányászat következményei ott már most is érezhetőek. Ugyanakkor az egész projekt mögött állók azt állítják, hogy megközelítésük rendkívül környezetbarát. Ana Cabral-Gardner, a kitermelésben részt vevő Sigma Lithium vállalat vezérigazgatója például megemlíti az általuk alkalmazott ökológiai megoldásokat.
Cabral-Gardner szerint cége a víz kilencven százalékát újrahasznosítja, amely az egyik elsődleges erőforrás, amelyet a lítium begyűjtése során használnak fel. Ráadásul az eljárás során állítólag nem használnak környezetkárosító vegyszereket. Papíron tehát az egész elég jól néz ki, de vajon ez a valóságban is így van?
A helyi lakosok és aktivisták rámutatnak, hogy a bányászat megkezdése előtt a bányák környéke tipikus vidéki, csendes táj volt. Most állandó zaj van, és egyes épületek a robbanások következtében keletkezett repedések miatt károsodtak. A helyzet pedig még rosszabb lesz, mivel a bányászat idővel egyre közelebb kerül az otthonokhoz.
A maga részéről Ilan Zugman, a 350.org munkatársa kifejtette, hogy a Jequitinhonha-völgy – amelyben a lítiumlelőhelyek találhatók – már átélt egy arany- és egy gyémántlázadást, de egyik sem hozott fejlődést a régiónak. Nem meglepő tehát, hogy vannak aggályok. Lehet, hogy ismét a helyi erőforrásokat fogják kiaknázni, a vállalatok megkeresik a pénzüket, a helyi lakosságnak pedig egy szinte helyrehozhatatlanul károsodott környezetet hagynak hátra.
A brazil szakértők felhívják a figyelmet a hatóságok szemléletére is, amelyek az erőforrások exportjára összpontosítanak anélkül, hogy azokat helyben felhasználnák. Míg Európában például tervezik a lítium beszerzését és akkumulátorok vagy elektromos autók gyártását, addig Brazíliában úgy tűnik, csak az erőforrások eladására szorítkoznak. Teljesen más megközelítést alkalmaznak a chileiek. Országuk, mint a világ második legnagyobb lítiumbeszállítója, nemrégiben bejelentette, hogy államosítja a lítiumbányászatot. Azt látjuk, hogy az elektromos autókat – amelyeket általában „zöldnek” neveznek – olyan gyakorlatokhoz kapcsolják, amelyek teljesen környezetbarátak. Ezt figyelembe kell venni, amikor az elektromos és a belső égésű autók összehasonlítását végezzük.
