Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatalkorban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének – nem csak az olimpiai bajnokok – lassabb epigenetikai öregedést mutatnak.
Az olimpiai bajnokok extrém fizikai aktivitása
A tanulmányban, melyet prof. Radák Zsolt (TF) vezetett, és amelyben dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre.
A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterségesintelligencia-alapú öregedésóra-modellek szerint. Továbbá azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt tíz évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.
A birkózók gyorsabban öregszenek
Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a húsz gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promótermetilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatók olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.
Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó, szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.
