Több nyugati vezető is felvetette annak gondolatát, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába az Oroszországgal való esetleges tűzszünet után, amelynek közvetítésére Donald Trump megválasztott amerikai elnök korábban ígéretet tett.
„Ezt a kezdeményezést Emmanuel Macron indította el. A britek pozitívan tekintenek rá, de a miniszterelnökkel erről részletesen a találkozónkon fogok beszélni” – mondta Zelenszkij csütörtök késő este újságíróknak, miután a németországi Ramstein légitámaszponton az Ukrajnát támogató országok találkozóját tartották.
„Erre sor fog kerülni. Ukrajnába fog látogatni, lesz egy látogatása Ukrajnában, és beszélni fogunk” – tette hozzá Zelenszkij. Azt nem közölte, hogy Starmer útjára mikor kerül sor.
Bár a brit miniszterelnöki hivatal nem kívánt nyilatkozni, a Bloomberg egy, az ügyet ismerő névtelen forrásra hivatkozva azt írta, hogy a látogatásra „a következő hetekben” kerülhet sor.
Starmer júliusban, alig két héttel miniszterelnökké válása után, majd októberben is fogadta Zelenszkijt Londonban.
Zelenszkij bejelentése akkor történt, amikor Starmer fogadta Emmanuel Macron francia elnököt. A két vezető együtt vacsorázott, „megismételték Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukat”, és megvitatták annak fontosságát, hogy Kijev „a lehető legerősebb helyzetben legyen 2025-ben” – közölte Starmer hivatala.
A munkáspárti vezetőt odahaza a migráns „nevelőbandák” botránya miatt bírálat a közelmúltban az X tulajdonosa, Elon Musk, Donald Trump megválasztott amerikai elnök egyik legfontosabb szövetségese. Musk Starmer leváltását követelte a botrányban, illetve annak későbbi eltussolásában és cenzúrázásában játszott szerepe miatt.
Trump ígéretet tett arra, hogy tárgyalásokat folytat a 2022 februárjában eszkalálódott orosz-ukrán háború gyors lezárásáról. Bár nem osztott meg részleteket a javaslatáról, tartós spekulációk szerint a tűzszünet fenntartása az EU-tagországok csapatainak bevonásával, de nem a NATO parancsnoksága alatt történne.
Macron korábban már javasolta, hogy francia és más NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy segítsenek Kijevnek felszabadítani erőket a frontvonalbeli szolgálatra, de az ötletet az Egyesült Államok vezette blokk legtöbb európai tagja elutasította.
Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint 200 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi segélyt küldtek Ukrajnának, miközben kitartanak amellett, hogy közvetlenül nem vesznek részt az ellenségeskedésekben. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kijevnek nyújtott katonai segélyt a NATO konfliktusban való közvetlen részvételével egyenértékűnek minősítette.
Oroszország kizárta a NATO ukrajnai szerepvállalását, és ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus csak egy semleges, demilitarizált és „denácifikált” kijevi kormánnyal érhet véget, amely elismeri az új területi realitásokat, és garantálja az orosz etnikumú és orosz ajkú lakosság jogait.
