„Nulla emberi maradványt láttam” – mondta 2012-ben a New York Timesnak James Cameron, a Titanic rendezője, aki 33 alkalommal látogatta és kutatta fel a roncsot, és állítása szerint több időt töltött a hajón, mint a hajó kapitánya. „Láttunk ruhákat. Láttunk pár cipőt, amely erősen arra utal, hogy valamikor volt ott egy holttest. De soha nem láttunk emberi maradványokat”.
Ez az a fajta tény, amely az összeesküvés-elméletek híveinek őrjöngését váltja ki, de tökéletesen jó okai vannak annak, hogy miért nem találtuk meg a hajó elsüllyedésekor meghalt több mint 1500 ember holttestét.
Az egyik ok a mentőmellény, amelyet sok utas és a legénység viselt. Bár nem teljesítették fő feladatukat, azaz nem tartották viselőjüket a víz felett elég sokáig a mentéshez, miután a bennük tartózkodók elhunytak, a felszínen maradtak. Az elsüllyedést követő vihar valószínűleg gyorsan elsodorta a holttesteket a roncsok helyszínéről, míg az óceáni áramlatok természetesen még messzebbre vitték őket az azóta eltelt évszázadban.
A roncsban rekedt testek valószínűleg szintén eltűntek, köszönhetően a mélytengeri dögevők – halak és más élőlények – munkájának. De csontokat találtak már más, sokkal régebbi hajóroncsokon is, akkor a Titanicon miért nem? Ez részben a mélységgel függhet össze.
„A probléma, amellyel meg kell küzdenünk, hogy körülbelül 914 méter mélység alatt a kalcium-karbonát kompenzációs mélysége alatt vagyunk” – magyarázta Robert Ballard mélytengeri kutató az NPR-nek. „És a mélytenger vize kalcium-karbonátban telített, amely a csontok alkotóeleme. Például a Titanic és a Bismarck esetében ezek a hajók a kalcium-karbonát-kompenzációs mélység alatt vannak, így amint az élőlények megeszik a húst, a csontok feloldódnak” – mondta.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a hajó lezárt részein, például a gépházban, ahová a dögevők által igényelt friss, oxigénben gazdag víz nem juthatott be, még mindig lehetnek megmaradt testek. De 113 évvel a hajó elsüllyedése után egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy felismerhető maradványokat találunk.
