MH/MTI
2025. január 11. szombat. 19:55
Frissítve: 2025. január 11. 19:57
Kifejtette, ezek egyelőre leginkább a politikai nyilatkozatok szintjén, nemzetállami választások hatására, a lakosság nyomására következnek be. Így tett Olaszország, amely egyrészt albániai táborokban helyezi el a menedékkérőket, másrészt szerződést kötött Tunéziával, Marokkóval és Líbiával, hogy tartsák vissza az útnak indulni szándékozókat.
Ennek hatására 40 százalékkal kevesebb menedékkérőt regisztráltak – jegyezte meg. Angliában törvénybe foglalták, hogy ruandai táborokban helyezik el a menedékkérőket, de aztán a választások eredményeként a baloldal került kormányra, és visszavonták az intézkedést, pedig hatására megszűnt a Franciaország felől a szigetországba érkező migránsok áramlása.
A szír kérelmek elbírálását több ország felfüggesztette, Svédország pedig kilátásba helyezte, hogy 350 ezer svéd koronát ad annak, aki visszatér a hazájába.
Bakondi György megjegyezte, még a németországi előrehozott választás előtt vagyunk, amelynek kimenetele szintén hatással lehet a migrációs gyakorlatra. A főtanácsadó szólt arról, hogy a hivatalos ENSZ-adatokba csak azok a migránsok kerülnek be, akik valahogy legalizálni tudják a tartózkodásukat.
Ám azt, hogy hányan vannak Európában illegálisan, vagy hogy a legálisan itt lévők közül hányan tartanak fenn kapcsolatot terroristacsoportokkal, „még becsülni sem tudjuk”. Bakondi György kifejtette, a szerb–magyar határon 2024 első tíz napjában 39 határsértőt fogtak el; idén ez a szám 381-re nőtt.
Ebből látszik, hogy a balkáni útvonal ismét előtérbe kerül. Tavaly a magyar és a szerb rendőrök közös fellépésének hatására az útvonal elterelődött Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia és Olaszország irányába; „ez most változni látszik”.
A főtanácsadó megjegyezte, kérdés, hogyan teljesítenek majd az új schengeni tagok, Románia és Bulgária.
