MH/MTI
2025. január 13. hétfő. 12:44
A hétfőn megjelent interjúban a miniszter kifejtette: 7,5 gigawatt felett jár már a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye, a felfutás lendülete felülmúl minden előzetes várakozást. A 2030-ra tervezett 6 gigawattot hat évvel korábban elérte, illetve negyedével már meg is haladta a beépített teljesítmény.
Lantos Csaba örömteli fejleménynek nevezte, hogy a megújuló energiaforrások már tavalyelőtt a hazai áramfogyasztás több mint ötödét adták. A tervek szerint 2030-ra az arány 30 százalékos lesz, ugyanakkor a villamosenergia-rendszernek kezelnie kell ezt a példátlanul gyors bővülést – közölte. Hozzátette: 2030-ra már 12 gigawattnyi naperőművel kalkulálnak, a teljesítmény zökkenőmentes rendszerbe kapcsolásához további hálózati beruházások is kellenek.
A miniszter úgy fogalmazott: életbevágóan fontos, hogy a termelési csúcsidőszakokban előállított tiszta áramot legalább aznap estére félre tudják tenni, a kormány ezért cselekszik egyszerre a zöldenergia termeléséért és tárolásáért. A jelenleg futó pályázatokban 260 milliárd forinttal segítik ebben a családokat és vállalkozásokat, de ebből hamarosan több mint 300 milliárd lehet – jelezte.
Az akkumulátoros energiatárolás jelenleg leginkább arra alkalmas, hogy a napon belüli szélsőséges kereslet-kínálati ingadozást, és az ezzel együtt járó ármozgásokat segítsen kisimítani – ismertette.
Felidézte, hogy első körben 33 milliárd forinttal támogatták a rendszerirányítót és az elosztókat hálózati integrált energiatárolók telepítésében. Már a nyáron átadásokra számítanak, ebből a keretből épül Magyarország eddigi legnagyobb tárolója, a szolnoki. A vállalatok szélesebb körének szóló másik kiírásban is megszülettek már a pályázati döntések, folyik a szerződéskötés. A 62 milliárd forintos állami hozzájárulással mintegy félszáz létesítmény készülhet el 2026-ban.
Lantos Csaba kitért arra is, hogy a kombinált ciklusú gázüzemű erőművek (CCGT-k) többféleképpen mérséklik majd az importkitettségeket, nagyban hozzájárulnak az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság erősítéséhez.
A szivattyús-tározós erőműberuházások előkészítéséről elmondta: a 600 megawattos nagy létesítmény mellett legfeljebb 100 megawattos kisebbek telepítésének lehetőségét is mérlegelik.
A miniszter úgy látja, minden esély megvan arra, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon. Két kiírásban összesen 10 milliárd forintot fordítanak a fúrási tevékenység pénzügyi kockázatainak mérséklésére és a meglévő termálkutak korszerűsítésére.
A Modernizációs Alap forrásaiból terveznek két távhőpályázatot, ezek egyike a szektor zöld technológiára átállását bátoríthatja 50 milliárd forinttal.
Magyarország olaj- és gázellátásának stabilitásáról az energiaügyi miniszter elmondta: a fosszilis szállítmányok zöme már déli irányból jut el az országba, magas töltöttségi szintű gáztárolókkal indították a fűtési szezont. Fokozzák a belföldi kitermelést is, januárban öt év szünet után indítanak újra szénhidrogén koncessziós pályázatokat nyolc területre. A keletről érkező import teljes kiesése sem jár azonnali ellátásbiztonsági kockázattal, de a valódi megoldást ebben is a háború rég várt befejezése hozhatná el – hangsúlyozta.
Lantos Csaba kiemelte: a rezsicsökkentés bevált, egy nemzetközi kutatás szerint a magyar emberek tartanak messze a legkevésbé attól, hogy fűtési nehézségeik lehetnek. A most működő rendszeren januártól sem változtattak, a lakossági rezsivédelmi alap 2025-ben az Energiaügyi Minisztérium fejezetében szerepel a tavalyival közel megegyező, 880 milliárd forintos kerettel.
