A boltok polcain számtalan olyan termék található, amelyekbe úgynevezett rejtett alkohol kerül. Ezek nem elsősorban alkoholos élelmiszerek, hanem olyan hétköznapi termékek, mint a kenyerek, készételek vagy éppenséggel az édességek.
Az alkoholt az élelmiszeripar a gyártás során sok más mellett elsősorban tartósításra is használja, többnyire a pékáruk, előre csomagolt kenyerek esetében. A csomagolás belső felületét rendszerint alkohollal kezelik, hogy megakadályozzák a penészgombák elszaporodását, ezzel is meghosszabbítva a termék eltarthatósági idejét.
Egy édességbe vagy pékáruba aromaként is kerülhet alkohol. Legyen szó mesterséges vagy természetes aromáról, az alkoholos kivonatok plusz ízt kölcsönöznek a süteményeknek, édességeknek, készételeknek. Az otthoni sütés és főzés során mi magunk is használunk ilyen termékeket, elég csak a vaníliaaromára gondolni, amelyben szintén található csekély mennyiségű alkohol.
Az alkohol mindezek mellett szeparálóanyagként is funkcionálhat, ugyanis megakadályozhatja az élelmiszerek összetapadását, a csomósodást. Az alkohol jelenlétére a termékekben utal többek között az etanol, az etil-alkohol, a benzil-alkohol (E1519), a borkősav (E334), de előfordulhat, hogy konkrét italnevet olvashatunk a listában, mint például amaretto, whisky vagy brandy.
Az aromáknál használt alkohol mennyisége a gyártási folyamat során elpárologhat, főként akkor, ha a terméket hőkezelésnek vetik alá. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által engedélyezett adalékanyagok esetében az alkoholtartalom legfeljebb 0,2 térfogatszázalék lehet, ami nem érzékelhető ízben, szagban vagy hatásban.
Az élelmiszerek esetében viszont az alkohol jelenlétét csak akkor kell megjelölni, ha az összetevők listájában különálló anyagként szerepel. Ha az alkohol csak technológiai segédanyagként vagy aromahordozóként van jelen, akkor a mennyisége általában nem éri el azt a szintet, amely érzékszervileg is észlelhető lenne.
