Most éppen az történt, hogy január 11-én Ukrajna az európai országokba irányuló gázszállítások megszakítása érdekében kilenc UAV-típusú repülőeszközzel megtámadta az Oroszországhoz tartozó Gai-Kodzorban lévő – a város a Fekete-tenger partján fekszik, nem messze az Azovi-tengerrel összekötő Kercsi-szorostól – kompresszorállomást, amely a Török Áramlat gázvezetékben a kellő nyomást hivatott biztosítani.
A drónokat az orosz légvédelem hatástalanította, a műszaki állomásban csak kisebb károk keletkeztek.
A Török Áramlatnak két ága van, az egyik Oroszországból a Fekete-tenger felszíne alatt Törökországba szállít gázt, a második pedig Dél- és Délkelet-Európa országaiba. Tehát a csővezetékek Ukrajnát elkerülve – csak úgy, mint a 2022-ben felrobbantott Északi Áramlat tette – továbbítanak gázt az európai fogyasztókhoz. A csővezeték teljes hossza 1100 kilométer, ebből 935 kilométer a Fekete-tenger felszíne alatti szakasz. A gázvezeték a török–görög határon csatlakozik rá az európai ellátórendszerre. A Török Áramlat kapacitása elérheti az évi 31,5 milliárd köbmétert. A gázvezetéket 2020 januárjában helyezték üzembe.
A Török Áramlat létfontosságú a térség államainak, mivel az ellátáshoz szükséges gázmennyiségnek nincs alternatívája. A magyar fogyasztás több mint negyven százalékát adja, de miután január elsején Ukrajna a gáztranzitszerződés lejártára hivatkozva leállította az Oroszországból a területén áthaladó gáz szállítását, ez az arány valószínűleg nőni fog.
Előzőleg, 2022 szeptemberében felrobbantották az Oroszországot Németországgal, Ukrajnát elkerülő, a Balti-tenger felszíne alatt húzódó Északi Áramlat gázvezetéket. Az ukránok, mint fent láttuk, leállították az orosz gáztranzitot, így a Török Áramlat maradt az egyetlen olyan, a gáz szállítására alkalmas infrastruktúra, amely az orosz energiahordozót Európába tudja juttatni.
Térségünket az Északi Áramlat felrobbantásának következményei nem érintették. Jórészt azért, mert az előrelátás okán megépült az Ukrajnát elkerülő Török Áramlat.
A mostani merényletkísérlet előtt már két ukrán próbálkozás is volt a Török Áramlat megrongálására. Tavaly május végén komoly ukrán dróntámadás történt Fekete-tengeren az Ivan Khurs orosz hadihajó ellen azzal a céllal, hogy „megtisztítsák a terepet” a Török Áramlat felrobbantása előtt.
Az orosz hadihajó ugyanis éppen a gázvezeték védelmében tartózkodott Törökország kizárólagos gazdasági felségvizein. Az orosz hadihajó a támadást visszaverte.
Ezt megelőzően a Török Áramlat elleni első támadás még 2022 őszén történt – nagyjából egy időben az Északi Áramlat felrobbantásával –, de ezt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta. Egy ukrán ügynök tervezett robbantást orosz területen a Török Áramlat ellen. Az ügynököt akkor fogták el, amikor egy rejtekhelyről származó két, nagy erejű, házi készítésű robbanószerkezetet vett elő.
Vagyis, egyszerre akarták északon és délen Európát levágni az orosz gázszállításokról.
Viszont nagyon érdekes, hogy az Iván Khurs elleni 2023. májusi támadás követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023 szeptemberében már figyelmeztetett: újabb ukrán szabotázs készül a Török Áramlat ellen.
A kérdés óhatatlanul adja magát. Miért akarja Ukrajna energetikailag ellehetetleníteni Európát? Pontosabban fogalmazva, nem az egész kontinens a cél, hanem csak a „lator” államok, amelyek változatlanul nem mondanak le az orosz gázról, mint Magyarország és Szlovákia. Ezenkívül mindkét ország mielőbb tűzszünetet szeretne, és korrekt kapcsolatokat tart fenn Moszkvával.
Magyarországra már régóta orrolnak Kijevben, mert hazánk nem szállít Ukrajnának fegyvereket, lőszert, és nem támogatja a Kreml elleni embargós politikát, valamint minél gyorsabban fegyverszünetet sürget.
Az ukrán energiaügyi miniszter a gáztranzitszerződés lejárta előtt nem hagyott kétséget afelől, hogy az ukránok a Magyarországra és Szlovákiába az eddig szállított gáz tranzitdíjáról is hajlandóak lemondani, csakhogy ennek a két országnak problémát okozzanak.
Tehát a politikai célok elérése érdekében a legatyásodott Ukrajna még gazdasági károkat is képes elkönyvelni.
Stephen Bryen, a Reagan-adminisztráció volt helyettes védelmi államtitkára, nemzetközileg elismert fegyverzetszakértő és geostratégiai elemző már az Ivan Khurs orosz hadihajó elleni támadás kapcsán a Magyar Hírlapnak 2023 szeptemberében adott interjújában többek között leszögezte: világos, hogy az Ivan Khurs célba vételéhez amerikai támogatásra volt szükség.
Majd hozzátette: az Egyesült Államok megpróbálta destabilizálni a jelenlegi magyar kormányt, amelyet Washington Moszkva-barátnak tart. Orbán Viktor szerint Washington több millió dollárt költött arra, hogy megpróbálja őt legyőzni a parlamenti választásokon, amelyeket több mint egy évvel az Ivan Khurs-incidens előtt tartottak.
Stephen Bryen úgy vélekedett, hogy a robbantási kísérletet azután kezdték szervezni, hogy a magyar parlamenti választáson Orbán Viktor pártjának legyőzésére tett amerikai erőfeszítések kudarcot vallottak.
Összességében az amerikai szakértő úgy látja, hogy Amerikában és Ukrajnában arra számítottak, hogy egy sikeres robbantási akció Magyarországon kormányválság okozta felforduláshoz vezethetne.
Vagyis a Török Áramlat felrobbantásával Magyarország energiaválságba kerül, amely a lakosságot is közvetlenül érinti. Az ilyesmi mindig társadalmi feszültséghez és elégedetlenséghez vezet. Ezt a helyzetet akarták kívülről kihasználni és megbuktatni a törvényesen megválasztott magyar kormányt.
Azért tegyük hozzá, hogy az ukránokat sem kellett nagyon biztatni, hogy aktív részesei legyenek egy, a magyar kormány elleni puccsnak. Nem járunk messze az igazságtól, amikor azt mondjuk: a Török Áramlat elleni mostani támadás is hasonló forgatókönyv szerint történt.
