Tóth László Levente
2025. január 14. kedd. 10:33
Frissítve: 2025. január 14. 10:38
Az esemény a finn köztársasági elnöki palotában lesz. A találkozó hivatalos résztvevője Finnországból Alexander Stubb köztársasági elnök, akinek a NATO főtitkárával folytatott beszélgetése során a legnyilvánvalóbban felmerült a NATO-országok találkozójának ötlete. Ő volt az is, aki a rejtélyes kábelszakadások után NATO-hadihajók jelenlétét követelte a Balti-tengerre. Stubbot Antti Häkkänen védelmi miniszter kíséri a tanácskozásra, Elina Valtonen külügyminiszter nem lesz jelen. A finn kormányt eredetileg Petteri Orpo miniszterelnök képviselte volna, ám ő sem vesz részt, mert előre szervezett útjára utazik az Egyesült Arab Emírségekbe.
A NATO szerepének hangsúlyozása a térségben irritálhatja Oroszországot, legalábbis ilyen hírek szivárogtak ki NATO-közeli forrásokból. Az északi jelenlét erősítése ugyanakkor egy ideje már nem kérdés, hiszen Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozásával és a közös skandináv hadgyakorlatokkal már el is kezdődött. Az már csak vihar volt a vizespohárban, amikor karácsony napján a Finn-öbölben elment az áram egy nagy elektromos kábelből, és sok adatkábel is megsérült. A következmény azonban az, hogy a következő hónapokban a NATO felelősséget vállal a Balti-tenger biztonsági helyzetéért is.
Bár egyes biztonságpolitikai források inkább balti-tengeri országok találkozójáról beszélnek, Finnország ezzel szemben hangsúlyozza, hogy NATO-találkozóról van szó, a Helsingin Sanomatban megjelent elemzés szerint a Finn-öböl partján szervezett találkozóval a NATO már önmagában is azt üzeni: elég a tengerfenék összezavarásából. Persze ez az a segítség, amit Finnország és Észtország kért. A fellépés azonban magában foglalja a Finnországban is elismert kockázatokat is. Kérdés, hogy a NATO járőrözése rontja vagy enyhíti a Balti-tengeri helyzetet?
A Balti-tengeren már háromszor megrongálódtak fontos víz alatti építmények. Bár a kábelek elvágása nem katonai ügy, a furcsa balesetek összességében olyan veszélyt jelentenek, amelyet a finn kormány és elnök, valamint más Balti-tengeri országok vezetői szerint nem lehet csakis hivatalos összefogással megoldani. Sokan aggódnak azonban amiatt, hogy a Balti-tengeren a NATO-járőrözés miatt nem romlik-e a helyzet.
A kábelek és gázvezetékek megsértőinek keresésekor Finnország ügyelt arra, hogy ne Oroszországot hibáztassa, mert nincs közvetlen bizonyíték. Most is az a közvetlen oka a kábelek elvágásának, hogy egy kereskedelmi hajó végighúzta a horgonyt a tengerfenéken. A finn kül- és biztonságpolitikát ismerő források között azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy jó ötlet-e NATO-hajókat hozni a Balti-tengerre, vagy sem.
A NATO lépése véget vethet a furcsa kábelszakadásoknak vagy a legrosszabb esetben eszkalálhatja a helyzetet, irritálhatja Oroszországot, és okot adhat neki vagy partnereinek, hogy valamilyen módon reagáljanak. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy a NATO nem tudja elfogadni, hogy valaki, esetleg Oroszország, folyamatosan megzavarja és feldarabolja a NATO-országok energiahálózatát a szövetségesek tengeri területei közelében.
Kiszivárgott információk szerint a NATO keresi a módját, hogyan vonja meg a határokat Oroszországgal. A NATO jelenleg egy olyan hibrid stratégiát készít elő, amelynek lényege, hogyan fogja megmutatni Oroszországnak és partnereinek, hogy felismerték képességeiket, és ha szükséges, a NATO reagálni fog. De mind a fenyegetések azonosítása, mind az azokra való reagálás problémát jelent. Fennáll a veszély, hogy megszokjuk a kábelszakadásokat és egyéb speciális eseteket, másrészt a fenyegetésekre való reagálás fokozhatja a helyzetet. A NATO-ban mindenesetre vannak, akik úgy gondolják: A Balti-tengeri reakció az egyik módja annak, hogy megmutassák, hol a határ.
A gyorsan összehozott találkozó – amelyen az elnökök, a miniszterelnökök és a német kancellár is jelen lesznek – mindenesetre azt bizonyítja, hogy a Balti-tengeri országok a NATO erősebb jelenlétét a térségben komolyan gondolják. Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország, Dánia és Svédország, valamint a NATO és az EU találkozója ugyanakkor mégiscsak informális. Az ülés nem hoz döntéseket, hanem közös nyilatkozatot ír. Foglalkozik a NATO-országok pusztításra adott válaszával, új megfigyelési technológiák alkalmazásával, valamint az orosz olajat szállító árnyékflotta áthaladásának blokkolásával, a jogértelmezés megváltoztatásával.
